Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.

Műsorunkban a 20. századig aktív híres cseh származású Benda-testvérek kamarazenéjéből válogatunk, akik a 18. században Berlin zenei életének meghatározó szereplői voltak. Franz (František) Benda, mint kora egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze 1733-tól csatlakozott a berlini udvari zenekarhoz, amelyet 1740-től haláláig koncertmesterként irányított. Georg Anton (Jiří Antonín) Benda 1750-től Nagy Frigyes udvari karmestereként és operaszerzőjeként vált híressé. Joseph Benda pedig 1742-től lett a berlini udvari zenekar hegedűse, majd Franz halála után koncertmestere.  A hangversenyen hegedűre és billentyűs hangszerekre írt szonátáik, szonatináik igen gazdag terméséből mutatunk be néhányat.

Karosi Júlia legújabb zenei utazása még az eddigieknél is bensőségesebb hangzást keres, ahol az énekesnő egyúttal a billentyűs szerepkörben is helyet foglal. Zenésztársai a kitűnő kamarapartnerként számos formációban közreműködő Komjáti Áron és Varga Bendegúz. Az énektéma több szólamban építkezik, amelyeket két, az utóbbi időben saját egyedi hangjával is kitűnt fiatal énekesnő: Nagy-Babos Rebeka és Koncz Kriszta szólaltat meg élőben. A dalok szövegét javarészt a japán haiku költészet ihlette, zenéjük pedig stílusában és hangzásában egyaránt a modern klasszikus zene és a minimalista art pop elemeit ötvözi a jazz világával. A projekt zenei producere a rendkívül sokrétű munkásságáról ismert Yank.

Kevés olyan vizuális művészet létezik, amelynek annyira meghatározó eleme a zene, mint a filmművészetnek. Nem véletlenül nevezte Balázs Béla a filmzenét a film harmadik dimenziójának. Az Egri & Pertis zongoraduó „Áthallások” című, a társművészetek kölcsönhatását bemutató sorozatának téli koncertje a film és a zene szintézisét állítja a középpontba. Hogyan hat egymásra a kép és a hang – és hogyan hat ezek együttese a nézőre? A filmművészet története bizonyítja, hogy a filmzene sokkal több, mint egyszerű kísérőelem: saját formanyelvet teremtett, meghatározza a dramaturgiát, és mindmáig kivételes művekre inspirálja a zeneszerzőket. A koncertprogram íve a „klasszikus” zeneszerzőktől indul, akik a mozi számára is komponáltak – többek között Camille Saint-Saëns, Szergej Prokofjev és Darius Milhaud –, egészen a filmzene ikonjaiig, mint Henry Mancini, Hans Zimmer vagy John Williams. Mindeközben a közönség olyan kedvenc filmélményeire emlékezhet, mint „A keresztapa”, „A rózsaszín párduc“, „A Karib-tenger kalózai” vagy a „Csillagok háborúja”. A hangverseny művészvendége a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett filmzeneszerző, Balázs Ádám lesz, aki többek között az Oscar-díjas „Mindenki” című film zenéjét írta. A rövid színpadi beszélgetésben szó esik majd a hollywoodi „álomgyár” működéséről, a filmrendezőkkel való kapcsolatáról, és arról, hogy miért fontos egy filmzeneszerző számára, hogy megtanuljon stopperórával komponálni. Az izgalmas est háziasszonya ismét Becze Szilvia, a Bartók Rádió népszerű szerkesztő-műsorvezetője lesz.   A sorozat támogatója az OTP Bank.Az Egri & Pertis duó fényképét Baranyai Mátyás készítette.

Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóján a koncerten a költő verseire írt zeneművek, valamint Rilke érzékiségét és miszticizmusát tükröző darabok hangzanak el. Akárcsak Debussy korai dalaiban, Dai Fujikura Bright Codes című, szóló zongorára írt rejtélyes művében is átdereng Rilke világa. Schönberg Am Strand című, Rilke versére írt műve megragadja az est hangulatát: „Véget ért az árvíz / az éjszakai szél hozza / az emlékeket és a hullámokat / amelyek eltűntek a homokban.” Fujikura Greenberg számára komponálta az est során elhangzó művét, Károlyi pedig 2024-ben mutatta be Böttger Rilke versekre írt dalait Svájcban.

A Young Man With a Horn cím nemcsak az azonos című filmre utal, hanem arra is, hogy Miles Davist már ekkor a jazz egyik legnagyobb ígéretének tartották. Az 1952-es felvételeket később Miles Davis Vol. 1 címmel, bővített formában adták ki. A lemezen az altszaxofonos Jackie McLean és a harsonás J.J. Johnson lendületesen, hangulatosan kapaszkodnak össze Davisszel, aki később önéletrajzában is kiemelte, hogy mennyire elégedett volt ezekkel a felvételekkel, bár nem egy állandó zenekarral vonult stúdióba. A MAO adaptációjában a fúvósszekciót Fekete-Kovács Kornél (trombita), Bacsó Kristóf (szaxofon) és Papp Mátyás (harsona) alkotják, míg a ritmusszekcióban a megszokott Cseke Gábor–Barcza Horváth József–Csízi László triót hallhatjuk. A koncert a Legendás Albumok sorozat Blue Note szériájának része. A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Az osztrák jazz új generációjának négy felettébb ígéretes alkotóját összehozó sweetlife kvartett számos hatást egyesít: a jazz stílusjegyeit dub effektekkel és elektronikával, a free jazz gyakorlatait komplex ritmikai szerkezetekkel kombinálja. Vezetőjük, a kortárs és kísérleti szcénában tevékenykedő Yvonne Moriel szaxofonos – aki a legfontosabb osztrák jazzelismerés, az Österreichisches Jazzpreis 2024-es kiadásának győztese volt Best Newcomer kategóriában – 2022-ben alapította az együttest azzal a céllal, hogy jellegzetes és modern hangzást alakítson ki. A jelek szerint jó úton járnak, hiszen az Austrian Music Export is felkarolta őket, hogy az idei évadban az ország új zenéjét képviseljék a világ színpadain.  

Az other:M:other hármasfogata – Arthur Fussy, Jul Dillier, és az Opusban már több ízben megfordult Judith Schwarz részvételével – arra törekszik, hogy ritmikus szimbiózist teremtsen a hangok között. Zenéjükben akusztikus és elektronikus hangzások simulnak egymásba, és erőteljes lüktetések hálózatát hozzák létre, amelyek éppen annyira inspirálódnak a kísérleti zenéből, mint a beatalapú klubzenéből. A trió szokatlan hangszer-összeállítással, kiterjesztett játéktechnikákkal és a szabad improvizáció megközelítésével felszerelkezve fedezi fel a zenei műfajok határait, és bármilyen alkalomhoz virtuózan igazítja zenei nyelvét, amelynek egyediségét leginkább a free jazz improvizáció és a klubzene közti hiányzó láncszemként lehetne megragadni.   

A kortárs zene sokszínű világába kalauzolja a hallgatót estünk, amelyen amerikai és magyar szerzők művei lépnek párbeszédbe egymással. A koncerten Judd Greenstein, Missy Mazzoli és David Lang darabjai mellett Emszt András és Király Ádám új kompozíciói – két ensemble-mű és egy szóló zongoradarab – hangzanak el. A művek alap formációja az amerikai kompozíciók hangszereléséből kiindulva a kvintett – fuvola, klarinét, elektromos gitár, zongora és nagybőgő –, amely izgalmas hangzásvilágával szerves egységbe foglalja a programot. Az est célja, hogy alternatív perspektívát kínáljon a kortárs zeneszerzés kapcsolódásairól és párbeszédet teremtsen különböző zenei gondolkodásmódok között. A koncerten a magyar szerzők személyes gondolatai segítik a közönséget a művek mélyebb megértésében, befogadásában.

A „Hidden Figures” a szétszedett és újragondolt zenei formákat, valamint a játékos újraértelmezést állítja középpontba. Schönberg, Stump-Linshalm, Bailie és Haas művei egy audiovizuális koncertélményben találkoznak, ahol a tudatos szerkesztés és a véletlen határán születik az izgalmas újdonság. A hangszínek, a különböző rétegek és az utazáshoz, helyváltoztatáshoz kapcsolódó gondolatok élő párbeszédbe lépnek a közönséggel – nyitottan, sokféleképpen értelmezhetően és gazdagon színezve. A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekart a Bécsi Zeneakadémia volt hallgatói alapították 2007-ben. A zenekar a koncerteket összművészeti alkotásként fogja fel, és mai zeneszerzőkkel való együttműködése mellett gondozza a 20. századi közép-európai zenei tradíció egészét, valamint a historikus repertoár mai zenére vonatkozó részét. Ciklusba rendezett és egyedi koncertjeivel a MIKAMO Bécs, Pozsony, Budapest és a tág értelemben vett Közép-Európa meghatározó koncerttermeiben lép fel. A koncert a Sonus Alapítvány a Mai Zene és a Korszerű Előadóművészet Támogatására rendezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az  Osztrák Kulturális Fórum, valamint a Bundesministeriums für Wohnen, Kunst, Kultur, Medien und Sport támogatásával valósul meg.

Verena Zeiner és Ziv Ravitz New York vibráló közegében kötött ismeretséget. 2021 óta játszanak együtt duóként, és ez idő alatt két albumot is kiadtak The Sweetness of Finitude (2022) és Radical Care (2025) címmel. Érzelemteli, magával ragadó dalaik hol törékeny gyengédséggel szólalnak meg, hol feszültséggel teli, drámai pillanatokig fokozódnak. Zeiner zongorajátéka az improvizált zenét a kamarazene és a jazz elemeivel vegyíti, míg Ravitz zeneszerzői munkája mellett a modern jazz egyik legkeresettebb dobosa, aki olyan pályatársaival működik együtt, mint Avishai Cohen, Petros Klampanis vagy Dominic Miller. A duó ezen az estén nemcsak a két albumról adja elő kedvenc számait, hanem újonnan komponált dalokat is bemutat, amelyek az akusztikus hangszerek lehetőségeit elektronikával emelik új szintre.   

Valamennyi zongorista egyetért abban, hogy a Wohltemperiertes Klavier mind zeneileg, mind technikailag a hangszer irodalmának csúcsai közé tartozik. Borbély László Junior Prima és Artisjus-díjas zongoraművész már számos alkalommal bizonyította, hogy nem riad vissza a legnagyobb szakmai és művészi kihívásoktól sem. A Wohltemperiertes Klavier eljátszása fiatal pályakezdőként is intenzíven foglalkoztatta, most pedig valóra váltja azt a tervét, hogy teljes egészében előadja a bachi invenciók kimeríthetetlen tárházát képviselő, közel kétórás sorozatot. Borbély előszeretettel foglalkozik Bach zenéjével: 2019-ben lemezre vette a Goldberg-variációkat, majd két évre rá A fúga művészetét, amelyet a BMC színpadán is előadott. Ezen az estén sem vállalkozik kevesebbre annál, mint hogy a bachi zsenialitás felmutatásán túl eddig talán fel sem fedezett összefüggéseket tárjon a közönség elé. Borbély a legkülönfélébb stílusokban szereti kipróbálni magát, amiről Bartók, Liszt, Chopin, Rahmanyinov, Poulenc, Muszorgszkij, Ligeti és Messiaen darabjait egyaránt tartalmazó lemezei is tanúskodnak. Olyan jelentős zeneszerzők komponáltak számára műveket, mint Kurtág György, Sári József, Balogh Máté vagy Tornyai Péter. Rendszeres koncerttevékenysége mellett a Zeneakadémia tanáraként és a LFZE Doktori Iskolájának billentyűs programvezetőjeként bőven kiveszi részét a jövő generációjának formálásából, mesterkurzusokat tart és nemzetközi versenyek zsűrijébe is hívják. A kritikák játékának részletgazdagságát, elmélyültségét, maximalizmusát, intellektuális fegyelmét és már-már mániákus virtuozitással társuló tökéletes technikáját emelik ki. Szólókarrierjén túl Borbély tagja a Metrum Együttesnek és a Carpathian Impressions triónak, ez utóbbival a New York-i Carnegie Hall színpadán is bemutatkozott.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

„Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai jazzre, mint Bartók. Műveinek döbbenetes ereje, dinamikája szinte elsöpri a hallgatót, zenéje csupa izgalom, misztikum, határtalan mélység és tisztaság. Azzal a céllal készítettük ezt az anyagot, hogy feldolgozásaink által azokkal is megszerettessük Bartók zenéjét, akik eddig idegenkedtek tőle” – mondta el Sárik Péter az első Bartók által ihletett triólemezéről, amely 2018-ban jelent meg. A műsort az együttes azóta Finnországtól Kazahsztánon át Kínáig a világ 15 országában játszotta nagy sikerrel, 2023-ban pedig folytatással is jelentkeztek a X2 Bartók című lemez képében, amely további zongora- és kórusművek jazzes feldolgozásait tartalmazza.  

Szalóki Ági, Ávéd János és Tóth István együttműködését a tradíció tisztelete és a szabadság szeretete hatja át. Elhangzanak egyházi népénekek, adventi és karácsonyi dalok kortárs feldolgozásai, Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Maurice Duruflé, XIII–XVIII. századi angliai, itáliai, magyarországi ismeretlen szerzők művei, és a dalokhoz szervesen kapcsolódó, ünnepre hangoló gondolatok, bibliai szövegrészletek, versek. A darabok kortárs megfogalmazásának sarokkövét Szalóki Ági több tradíciót is anyanyelvi szinten beszélő éneke adja. Tóth István és Ávéd János kollektív improvizációi a szebbnél szebb dallamokból kihajtva borulnak virágba és kerülnek a hagyomány korhű ábrázolásától elrugaszkodottabb, kortárs jazz-zenei kontextusba. Távolodás és visszatérés látszólag két ellentétes irányú folyamat, de a zenészlét szükségszerű alapélménye, úgy is mondhatjuk, hogy az út.

Dés László, Lukács Miklós, Fenyvesi Márton és Dés András nemzedékeken átívelő, szabad zenét játszó zenekara 2019 elején alakult meg. Elgondolásuk, hogy az amúgy is nagy zenei szabadságot feltételező jazz műfajának kereteit a végsőkig tágítsák. Kizárólag hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba és egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével. Ez nagy külső és belső összpontosítást igényel, hiszen a megszólaló zene a játék közben ölt testet. A témák, a szerkezet, a forma mind a pillanat szüleménye, ami óriási élmény úgy a muzsikusok, mint a közönség számára, mivel a létrejövő zene soha többé nem reprodukálható abban a formában. Ez a közös élmény olyan, mint egy nagy varázslat, a rögtönzés varázslata – négy kiváló muzsikus egymásra találása hangszereik közvetítésével, koncertről koncertre.  

Az Opusban hagyománnyá vált, hogy a Dresch Quartet zárja az évet, amely jelenlegi formájában hat éve működik. Alapítója – és egyben a magyar etnojazz műfajteremtő fúvós művésze –, Dresch Mihály az 1980-as évek óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakjának számít. Tevékenységéért Kossuth-díjban is részesítették. Zenekara következetesen és magabiztosan járja sajátos útját, amelyet a magyar népzene és az afroamerikai jazz egyéni, a zenekarvezető és a mindenkori tagok által közösen kialakított ötvözete jelöl ki. Elkötelezettség a zenei koncepcióban, tisztelet és alázat a források iránt, kiemelkedő muzsikusok, új és örökzöldnek számító Dresch-szerzemények, sztenderdek Dresch-módra – mindezek együttese adja azt a zenei élményt, amit a kvartett koncertjeinek közönsége minden alkalommal az újszerűség érzésével gazdagodva tapasztalhat meg.  

Tálas Áron, a fiatal magyar zenészgeneráció európai mércével mérve is kiemelkedő zongoristája azon kevés kivételek egyike, akik mélyen a tradíciókban gyökerező zenét írnak és játszanak, kvalitásaiknak köszönhetően mégis helyet kapnak a BMC Records elsősorban modern produkciókat felvonultató katalógusában. Tálasnak már két triólemeze is megjelent a kiadónál: a Little Beggar (2018) és a New Questions, Old Answers (2023) anyagában groove-os, melódiákkal és érzelmekkel teli számok képviselik a hagyományos jazz-zongoratriók világának színe-javát. Ezen a koncerten a trió amellett, hogy a két lemez anyagából megidézi kedvenc számait, betekintést enged a zenekarvezető új szerzeményeibe is.  

A Concerto Budapest 2026 januárjában, hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezi meg három napos hegedűfesztiválját, magyar hegedűművészek közreműködésével.

A Concerto Budapest 2026 januárjában, hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezi meg három napos hegedűfesztiválját, magyar hegedűművészek közreműködésével.

A Bonbon Flamme neve a finom líraiság és a felfokozott energia képzeletbeli koktélját ragadja meg: a bonbon szó franciául édességet, a flamme lángot jelent. A nemzetközi együttes második albuma 2025 januárjában Calaveras y Boom Boom Chupitos címmel jelent meg a BMC Records gondozásában, most pedig nemcsak azért térnek vissza, hogy újabb anyagot rögzítsenek a kiadó számára, hanem egy kivételes koncert kedvéért is. Új műsoruk az egyszerűség lenyűgöző világába kalauzolja a hallgatót: egyszerre naiv, nyers és nagyvonalú megközelítésükben az altatódalok nyugalma kapcsolódik össze jazzből kipattant viharokkal – mindig a lehető legegyszerűbben.  

A Budapesti Vonósok egy korábbi projektjét újragondolva, a Studió 5+ alkotói műhely kortárs magyar zeneszerzőivel együttműködve egy egyedülálló koncertet tervez. A szerzők arra tesznek kísérletet, hogyan tehetik érzékelhetővé a közönség számára a színeket az általuk komponált művek különböző zenei tulajdonságaival (hangmagasság, ritmus, dinamika, artikuláció, hangszín), és az előadók vonószenekari hangzásával. Az alkotói műhely tagjai (Bella Máté, Kecskés D. Balázs, Kutrik Bence, Virágh András Gábor) mellett, a Studio 5 Mentorship keretein belül egy ifjabb zeneszerző is lehetőséget kap a bemutatkozásra. Chrromesthesia – hangok és színek egyidejű érzékelése, a hang-szín szinesztézia, melyben a hangok önkéntelenül a színek, a formák és a mozgások élményét idézi elő.

Binder Károly nagyformátumú muzsikus, aki tehetségét az új irányzatok, eltérő zenekultúrák, kompozíciós technikák és improvizatív rendszerek szintézisének szolgálatába állítja, nem megfeledkezve saját zenei gyökereiről. Öntörvényű alkotó, akinek zongorajátéka és kompozíciói egyetlen stiláris vagy műfaji kategóriába sem sorolhatók. Binder a 70-es évek vége óta kérlelhetetlen következetességgel halad azon az úton, amelyet magának kijelölt, és amelyen egyáltalán nem voltak hazai előképei. Zeneszerzői fejlődésében Bartók Béla életműve mellett tisztán nyomon követhető a kárpát-medencei folklórkincs, a magyar őshaza, a Volga-Káma vidék dallamvilága, de még a Steve Reich nevével fémjelzett amerikai repetitív iskola hatása is. A Binder Trió műsora ezúttal két pillérre épül: elhangzanak darabok az együttes legutóbbi, ötlemezes kiadványának középpontjában álló Gyermekeknek-sorozatból, és a zenekarvezető szerzeményei is megszólalnak, amelyekben Bartók öröksége és a kortárs jazz lép párbeszédre.

Ha minden napod zenével kezdődik, a buszon, az iskolában, a mosdóban vagy dolgozatírás közben is zenét hallgatsz, ha minden esőből, kabócaberregésből szimfónia lesz számodra, akkor te igazi zeneimádó vagy. Főhősünk épp így él, zenében pedig mindenevő: az óracsörgésből, a fogmosásból, a teaszürcsölésből is zene lesz... A Zeneimádó szórakozottsága számtalan vicces helyzetet szül az előadás során. Végül a nézők bevonásával tapasztalhatja meg, hogy a zene nemcsak egy személyes menedék, hanem közös nyelv is lehet és a közösségi együttlét sok örömet adhat.

Az Átlátszó Hang Filmklub ezen eseménye a közelmúltban elhunyt Elek Judit filmrendezőre emlékezik Tutajosok című, 1989-ben forgatott filmjével. A film az 1892-93-ban lezajlott, hírhedt tiszaeszlári per eseményeit dolgozza fel, hasonlóan Erdély Miklós egy évtizeddel korábbi, Verzió című filmjéhez. A mű érdekessége, hogy zenéjét Eötvös Péter komponálta, Kurtág György motívumainak felhasználásával: ily módon e ritkán látható filmalkotás vetítése egyúttal a Magyar Zene Házában megrendezésre kerülő Eötvös-esthez, valamint  a 2026-ban 100. életévét betöltő Kurtág Györgyöt köszöntő eseménysorozathoz is kapcsolódik.  A film előtt Dargay Marcell zeneszerző, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál kurátora tart bevezetőt.TUTAJOSOKmagyar film, 1989, 147 percrendező: Elek Juditforgatókönyvíró: Elek Judit, Nádas Péteroperatőr: Halász Gáborvágó: Kabdebo Katalinzeneszerző: Eötvös Péter, Kurtág Györgydramaturg: Bíró Zsuzsajelmez: Mihalkovszky Erzsébetdíszlet: Banovich Tamáshangmérnök: Kovács Györgygyártásvezető: Ozorai AndrásSzereplők:Hetényi Pál, Stohl András, Gáspár Sándor, Franciszek Pieczka, Fodor Tamás, Koltai Róbert, Lukáts Andor, Mucsi Zoltán, Ács János, Erőss Tamás, Tarján Györgyi, Székely B. Miklós, Mészáros IstvánA fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. A jamaikai születésű, de New Yorkban felnőtt zongorista, Wynton Kelly (1931-1971) Wes Montgomeryvel, majd a Miles Davis-kvintett tagjaként lett világhírű, eközben trióban is készített örökbecsű felvételeket. 1951-es, első saját felvételeit a lenyűgöző Oscar Pettiford bőgőssel és Lee Abrams dobossal készítette. Ezt a Blue Note New Faces, New Sounds címmel adta ki, később kapta a találóbb Piano Interpretations címet. A rhythm and blues iskola és olyan pompás technikájú előadók mint Teddy Wilson voltak Kellyre hatással: játéka derűs, fürge, tetszetős, sőt furfangos – talán mert ekkor még nem volt húsz éves sem. A bluesos számokban a harmonizálásban, a gyorsakban pedig a pergő futamokban remekel. A mindig pontosan és világosan artikuláló zongorista, Cseke Gábor és a ritmusszekció számára jutalomjáték ez az anyag.

Mester Dániel bejárta a világot, hogy rátaláljon saját zenei világára, amelyben egyaránt megférnek Anatólia dallamai, az indonéz skálák és képzeletbeli magyar népdalok. A fúvószenész klasszikus klarinétosként kezdte zenei pályafutását, majd a jazz-szaxofon következett, felsőfokú tanulmányait Amszterdamban, a Conservatorium van Amsterdamban végezte, melynek kapcsán nemcsak alkalma volt a világ számos pontjára (Dél-Korea, Indonézia, Törökország, Brazília, Marokkó) eljutni fellépő művészként, de lehetősége nyílt a nyugati zenei tradíciókon kívüli zenei örökségek megismerésére is. Foglalkozott film-zeneszerzéssel, jelenleg pedig a török klasszikus- és népzene tanulmányozása jelent újabb inspirációt számára, melynek hatása visszaköszön saját szerzeményeiben is. Régóta dédelgetett álma, egy saját trió megalapítása a vírushelyzet okozta lecsendesedéssel, vissza- és előretekintéssel valósult meg. A fiatal magyar jazz-generáció két tehetséges zenészét, Cseh Péter gitárost és Hidász Tamás dobost hívta társul ebbe a zenei kalandjátékba, ezen a koncerten pedig az ördöngösen virtuóz cimbalmos, Balogh Kálmán is csatlakozik hozzájuk. www.mesterdaniel.com

2026-ban huszadik születésnapját ünnepli a hazai jazzszíntér egyik legkülönlegesebb formációja, a Santa Diver. A zenekart az Artisjus-díjjal kitüntetett jazzhegedűs Kézdy Luca, a multiinstrumentalista-zeneszerző Szesztay Dávid és az utóbbi években szerzőként is aktív Szegő Dávid dobos alkotja. A három hangszer és egyéniség egy egészen sajátos zenei világot képvisel, amit a jazz, a világzene és a modern creative metszetében talált meg. Hangzásukat meghatározza a rendhagyó felállás (hegedű, basszusgitár, dob), Kézdy Luca különleges, széles érzelmi spektrumú hegedűjátéka, színes és dallamos basszusszólamok, és a kísérletező, néha szélsőséges, finom és egyben energikus dobolás. A trió a fontosabb hazai fesztiválok és klubok mellett számos európai és tengerentúli fesztiválon is szerepelt: Chelsea Music Festival, NYC (US), Cairo Jazz Festival (EG), Südtirol Jazzfestival (IT), Sparks & Visions Jazz Festival (DE), Amersfoort World Jazz Festival (NL), Voll Damm Festival Jazz Vic (ES), Gaume Jazz Festival (BE). 2019 decemberében nagy sikerű koncertet adtak a Zeneakadémia Solti Termében. A Santa Diver a húszéves évfordulót egy új lemezzel és egy koncertsorozattal ünnepli, amelynek első állomása lesz az Opusban. A koncertek során a legújabb szerzemények mellett természetesen válogatnak majd az elmúlt húsz év legemlékezetesebb kompozíciói közül is. A lemez megjelenését 2026 őszére tervezik.

Részletek hamarosan...

Bene Róza és a Fiori Musicali furulyaegyüttes koncertjeaz angol korabarokk stílus legkiválóbb műveiből nyújt ízelítőt. A kor zenéjét kiválóan reprezentáló kompozíciókon keresztül megtudhatjuk, melyek a leginkább jellemző apparátusok és hangszerek ebben az időszakban.A műsoron szereplő billentyűs művek interpretációját több éves kutatómunka és előadói gyakorlat előzi meg. A kor másik meghatározó instrumentális repertoárját, a consort zenét a székesfehérvári Fiori Musicali furulyaegyüttes (Orlik Laura, Novák Aporka, Somogyi-Novák Szironka, Lits Zsuzsanna, Erdei Máté) képviseli hangversenyünkön. Két nagyobb lélegzetű consort mű előadásán kívül az együttes két tagja, Orlik Laura és Novák Aporka csembaló-kíséretes szólóprodukciókban mutatják be a korstílushoz tartozó kisebb műfajok, a variáció és a korai szonáta egy-egy darabját.

A matter 100 zenekart Kaja Draksler az amszterdami Bimhuis felkérésére hozta létre. Zenéjük formavilágát a dalhagyomány határozza meg, míg az ötletek forrásaként és iránytűként a hangzás felfedezése szolgál. Az egyszerű harmóniákat mikrotonalitás segítségével színezik és terjesztik ki, és erősítéssel, illetve effektekkel alakítják az együttes megszólalását. Dean Young néha énekelt, néha szavalt szövegei a kísérleti és a szürrealista költészet között mozognak. Draksler olyan társakat választott maga mellé, akik kortól és származási országtól független, egyéni hanggal és gazdag zenei háttérrel rendelkeznek, így kihívásokkal és frissességgel teli lehetőségeket nyitnak meg kompozíciós munkája előtt. A zenekar a koncert napjaiban lemezt is rögzít a BMC Records számára.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

A Dsilton energikus zenéje mikrotonális hangoláson és ritmikai modulációkon alapul. Jelenlegi programjukat Georg Vogel és David Dornig összefonódó darabjai alkotják, amelyek kompozíciós módszereit és improvizációs kereteit a komplex groove-ok mellett a 31 hangos hangolás kiterjesztett tonalitása határozza meg. A repertoárban enharmonikusan egymásba játszó improvizációk éppúgy szerepelnek, mint szerialista kompozíciók és terepi hangfelvételekből szerkesztett alkotások. Mindez természetesen különleges hangszereket kíván: a Dsilton zenéje a Clavitone nevű, újonnan épített 31 hangos billentyűs hangszeren, egy szintén új fejlesztésű, nyolchúros és oktávonként 31 érintővel rendelkező gitáron, illetve dobszetten szólal meg. A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Az 50-es és 60-as évek akusztikus zongoratrióinak hangzásától elrugaszkodva az Oùat a kézműves együtt zenélés emlékét és mai perspektíváit járja körül. A trió tagjai a jazzt a létező legnyitottabb módon értelmezik, ami arra készteti őket, hogy szembenézzenek napjaink hangzásaival és mozdulataival, majd alaposan megvizsgálják azokat. Így a kockázatoktól sem visszariadó zenéléssel azonos rangra emelkedik a figyelmes hallgatás aktusa is. Nevük nem véletlenül bontható fel a Once upon a time kifejezésre: Simon Sieger, Joel Grip és Michael Griener folyton beszélgető hármasfogata arra törekszik, hogy megtalálja a „hol, mikor, mi” hangzó jelentéseit. A trió Duke Ellington, Hasaan Ibn Ali, Elmo Hope, Per Henrik Wallin és Sun Ra zenéinek feldolgozásával kezdte pályáját. Következő albumuk a BMC Records kiadásában mutatja majd be azt a koncentrált kreativitást, amellyel a lehető legtöbbet hozzák ki az ötletekből, az egymással megosztott helyből és időből.    

Cseh Péter gitáros a 2019 óta működő triója után újabb formációt hívott életre, amely  ezen az estén – éppen a magyar kultúra napján – fog debütálni. A HIDAK Trió nevéhez híven különböző pontok összekötésére törekszik: a zenekar tagjait egymással, az előadót a hallgatóval, a hagyományt az innovációval kapcsolja össze. A zenekar hangzása széles spektrumon mozog, inspirációként pedig szinte bármi szolgálhat a tagok számára, így repertoárjukban a modern jazz harmóniagazdagsága, a minimálzenéból ismerős ritmikai zakatolás vagy a lassan hömpölygő hangfolyamok egyaránt megférnek egymás mellett. Mindhárom tag szerzőként is hozzájárul a műsorhoz, így a zenekaron belüli szerepek cserélődhetnek, az átjárás szabad – hála a felépített hidaknak.  

Az Európai Zenekari Akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara közösen hozták létre. Az itt tanuló nemzetközi fiatalok a BFZ-nél szereznek zenekari tapasztalatot, kamaracsoportjaik pedig számos európai országban koncerteznek. A kamarazenekari produkciókra rangos professzorok mesterkurzusokon készítik fel a fiatalokat.

A Bacsó Kristóf Triad zenéjében a jazz és a kortárs zene elemei keverednek a kelet-európai életérzéssel; a megkomponált szakaszok mellett fontos szerepet kapnak a közös improvizációk is. Legújabb albumukon a zenekarvezető által jegyzett dalok varázsához a különleges dallamívek sokasága, az érzékeny harmonizálás és az egyéni formálás éppúgy hozzájárul, mint a három zenész magas szintű (együtt)játéka, legfőbb erényük azonban talán mégis az a közérthetőség, amelyet minden kifinomultság mellett is képesek megőrizni, sőt, előtérben tartani. A Let It Go nemcsak központi témája – a kijátszott és elszalasztott lehetőségek, a döntések felvállalása vagy elengedése, a zenében megélhető szabadság határai és határtalansága – révén szólaltat meg mélyen emberi érzéseket és tapasztalatokat, hanem olyan személyes megnyilatkozásoknak is teret enged, amilyen a Szandai Mátyástól búcsúzó Soulbird. 

A Nasip Kısmet zenéje az anatóliai török lírai költészet hagyományait ötvözi az etno jazz, a fúziós jazz és a pszichedelikus folk stílus eklektikus, egymást átfedő ritmusaival és dallamaival. Az instrumentális és énekes darabok a közönséget spirituális szinten szólítják meg. Akár anélkül, hogy egy szót is értenének törökül, ezek a hangok és taktusok nemzetiségtől függetlenül mélyen rezonálnak minden zenekedvelő lelkében, és megmozgatják őket, úgy képletesen, mint a szó szoros értelmében. A zenekar neve, a török „nasip kısmet” kifejezés egy végzetre, sorsra vonatkozó sajátos nyelvi fordulat. A magyar „lesz, ami lesz”, „amit hoz a sors” kifejezéshez hasonlóan akkor használják, amikor valaki rábízza magát a sorsra, engedi, hogy elragadják az események, amelyekre nincs befolyással. Beleereszkedik az idő és a körülmények sodrásába, és nyitottan, kitárt szívvel fogadja mindazt, ami jön, legyen az jó vagy rossz. A zenekar vezetője, Arif Erdem Ocak a pezsgő ankarai zenei szcénában kezdte előadóművészi pályáját, Seksendört nevű első zenekara több mint 15 évvel ezelőtt került a török slágerlisták élére. A Nasip Kısmet 2019-ben alakult meg, amikor Arif Budapestre költözött, és nagy kaliberű magyar zenészeket gyűjtött maga köré: Szegő Dávid dobokon, Mester Dániel szaxofonon és klarinéton, valamint Eged Márton basszusgitáron játszik, majd az élő felállás Arif húgával, Derya Ocak háttérvokalistával is kiegészült. A zenekar nemcsak a magyar közönséget bűvölte el sajátos zenei világával, hanem európai rajongótáboruk is folyamatosan bővül.

Zenetörténeti elbeszélésekben vagy koncertprogramokban Chopin és Mendelssohn ritkán kerülnek egymás mellé. Ez némiképp érthető is, hiszen bár kortársak voltak, többször találkoztak és nagyra tartották egymást (Mendelssohn egy alkalommal „tökéletes zenésznek” nevezte Chopint), zenei stílusuk és világképük egészen eltérő. Ha kapcsolódnak egymáshoz, elsősorban talán a zenetörténeti múlthoz való kötődésükben: Bachon és Mozarton keresztül. Csalog Gábor koncertjének Chopin E-dúr scherzója lesz a gravitációs középpontja, amelyhez Mendelssohn szöveg nélküli dalai fognak társulni: azok a művek, amelyek első látásra – és funkciójuk szerint – puszta szalondaraboknak tűnnek, valójában azonban éppoly magasrendű kompozíciók, mint bármely nagyszabású Mendelssohn vagy Chopin-mű. És az est első felében, Fazekas Gergellyel zajló beszélgetés során bizonnyal szóban fog kerülni, hogy hol a határ szalonzene és magas művészet között, s vajon a szó eredeti jelentése szerint „tréfának” tekinthető-e egy scherzo, ha Chopin a szerzője. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

A Budapesti Moziestek és az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál közös eseményén Monory Mész András kultikus filmjét láthatja a közönség, felújított képpel és hanggal. A 80-as évek jellegzetes, cyberpunk-disztópikus-posztapokaliptikus filmirányzatához kapcsolódó alkotás egy ma már nem létező, sőt talán még a film forgatása (1988) idején is rejtett Budapestet tár elénk. A film vetítése után vendégünk lesz a film két zeneszerzője - Másik János és Szemző Tibor -, akikkel Kolozsi László filmesztéta és Dargay Marcell zeneszerző fog beszélgetni.METEOmagyar filmdráma, 1990, 98 percrendező: Monory Mész Andrásforgatókönyvíró: Bereményi Géza, Monory Mész Andrásoperatőr: Szabó Gáborjelmeztervező: Benedek Marivágó: Incze Ágneszeneszerző: Másik János, Szemző TiborSzereplők:Eperjes Károly, Kistamás László, Varga Zoltán, Esztergályos Cecília, Balkay Géza, Dér Denissa, Vajdai Vilmos, Geltz Péter, László JuditA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Köszhasznú Nonprofit Zrt.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Barokk és kortárs mű szokatlan dramaturgiával konfrontálódnak egymással: Kondor Ádám pszeudo-barokk, "kánonikus fugájának" két tétele Bach csellószvitjének tételei között szólal meg. A kísérlet célja kérdőre vonni, elbizonytalanítani mind a kortárs, mind a klasszikus zenével kapcsolatos előítéleteinket. A kettős olvasat óhatatlanul összefügést, összhangot teremt a háromszáz év különbséggel született művek között. A reflektorfény a hallgatóra irányul: mit hallunk, hogyan hallgatunk, értjük-e, akarjuk-e érteni, amit a zene mond? Gáborjáni Szabó Kinga a Sir John Eliot Gardiner vezette Constellation Orchestra szólócsellistája. Tíz évig volt az English Touring Opera szólamvezetője, és meghívott szólamvezetőként tevékenykedett többek között az Orchestra of the Age of Enlightenment és az English Concert zenei társulatoknál. Szólistaként modern csellóval is fellépett a Barbican Theatre koncertjein.

A koncerten a kortárs csellórepertoár jelentős művei hangzanak el. Brian Ferneyhough a „new complexity” mozgalom vezetője, míg Jonathan Harvey zenéjét a buddhista perspektívák ihlették. Mark Andre és Brice Pauset munkái, melyek gazdag zaj- és hangspektrummal dolgoznak, Roger Session szerialista kompozíciójával együtt hangzanak el. Johannes Schütt Schubert ihlette új, fix médiára írt darabja is hallható lesz. Lucas Fels műsorában két világpremier is szerepel, Macarena Rosmanich és Biró Dániel Péter zeneszerzőktől, ez utóbbi kompozíciója a zsidó numerológiát kombinálja a mikrotonalitással. Lucas Fels a kortárs zene egyik legkiemelkedőbb előadója, aki az Ensemble Recherche alapító tagja volt, és 2006 óta az Arditti Quartet tagja. A Frankfurti Zeneművészeti Egyetem professzora közel húsz éve oktat a darmstadti nyári újzenei fesztivál kurzusain.A fesztivál az Ernst von Siemens Musikstiftung támogatásával valósul meg.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A koncerten a hagyomány és a jelen összhangjában szólalnak meg Bartók Béla, Takács Jenő, Werner Schulze és Keresztury-Albert Zsolt zongora- és kamaraművei a patinás Liszt Ferenc Kamarazenekar és kiváló szólisták előadásában. Liszt Ferenc személye egyébként kiválóan fémjelzi azt a kulturális kapcsolatot, amely Ausztriát és Magyarországot összeköti. Takács Jenő osztrák-magyar zeneszerző, akit Bartókhoz baráti és alkotói kapcsolat fűzött, egyben Werner Schulze osztrák zeneszerző mentora volt. Keresztury-Albert Zsolt munkássága pedig szervesen illeszkedik a Bartók (és Kodály) által megalapozott magyar szerzői hagyományba, mely az autentikus népzenei anyagból indul ki. A négy alkotó darabjai így a „világpolgári nyitottság" és a hagyománytisztelet jegyében, egy szellemi teret alkotva szólalnak meg az esten.

Részletek hamarosan...

Kétségtelen tény, hogy a szimfonikus zenekar legizgalmasabb, legsokoldalúbb alegysége az ütőskar. Milliónyi hangszer, csúnyán és szépen szóló vasak és fadarabok, műanyag vödrök és bezacskózott kések: szinte bármiből lehet ütőhangszer. És lesz is: egy órában mutatjuk be az ütősök izgalmas világát a törzsi dobolástól a rock and rollig és tovább. Becsatlakozni ér, sőt, szinte kötelező lesz, hiszen ütőzni végső soron mindenki tud, vagy legalább szokott.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Zenés-bábos előadás az egész családnak! A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. Közreműködnek a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai és a Bábozd Zöldre Egyesület bábművészei Koncertmester: Tfirst Péter A közkedvelt Egy viharos nap című előadásból már jól ismert barátokhoz, Mimóhoz és Csipekhez a bölcs Berka bagoly is csatlakozik. Az új történet középpontjában egy nagy diófa áll, a körülötte, rajta és a felette élőkkel. Milyen csodákat rejt a hatalmas fa? Megtalálja-e a kezdőhangot Csipek? Mit készít olyan nagy lelkesedéssel Mimó? Miről dalolnak nekünk a madarak? Tartsatok velünk ebben az új zenés kalandban, hogy megtudjátok a válaszokat! 4 éves kortól ajánlott, családi program. Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartam: kb. 50 perc A műsorban az alábbi művekből hangzanak el részletek: Beethoven: 6. szimfónia, 1. tétel Vivaldi: Arsilda-nyitány, Bartók: Román népi táncok Mendelssohn: a-moll vonósnégyes, op. 13, 3. tétel Vivaldi: Alla Rustica, RV 151 Grieg: Peer Gynt – Reggeli hangulat

A romantika három arca bontakozik ki ezen az estén, február 14-én, a Budapest Music Center különleges hangversenytermében. Schubert egyetlen, torzóban maradt vonósnégyes-tétele és az érzelmekkel teli Arpeggione-szonáta – ezúttal vonószenekari átiratban, Várdai István szólójával – a századforduló szenvedélyes és lírai világát idézi. Grieg Holberg-szvitje pedig játékos és elegáns tisztelgés a barokk formák előtt, romantikus hangzásban. A Liszt Ferenc Kamarazenekar különösen otthonosan mozog ebben az árnyalatokban gazdag kamarazenei térben. Egy bensőséges és emelkedett óra – a romantika jegyében.

A romantika három arca bontakozik ki ezen az estén, február 14-én, a Budapest Music Center különleges hangversenytermében. Schubert egyetlen, torzóban maradt vonósnégyes-tétele és az érzelmekkel teli Arpeggione-szonáta – ezúttal vonószenekari átiratban, Várdai István szólójával – a századforduló szenvedélyes és lírai világát idézi. Grieg Holberg-szvitje pedig játékos és elegáns tisztelgés a barokk formák előtt, romantikus hangzásban. A Liszt Ferenc Kamarazenekar különösen otthonosan mozog ebben az árnyalatokban gazdag kamarazenei térben. Egy bensőséges és emelkedett óra – a romantika jegyében.

Részletek hamarosan...

Mennél jobban belakjuk Kurtág György zenéjét, illetve mennél jobban belénk költözik ez a zene, annál inkább világossá válik, hogy – Csalog Gábort idézve – a „régi és az új egymásba játszik, hogy a múlt és a jelen között eltűnnek a határok”. Perényi Miklós, Kemenes András és Csalog estjén tehát nem Bach és Kurtág,  Schubert és Kurtág vagy Mozart és Kurtág zenéje hangzik el, hanem a mindenféle stiláris és műfaji tehertől függetlenedni képes „puszta” zene, mely az előadót és a hallgatót egyaránt bűvkörébe vonja. Felemelő érzés felismerni azt, hogy – Csalog szavaival élve – Kurtág kortársaiként „tanúi voltunk és vagyunk ma is a zenetörténet folytonosságának”. Gyakran említik, hogy Kurtág művészete eleven párbeszédben áll a hagyománnyal, de lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy a zenében felvethető és megválaszolható kérdések semmit sem változtak Bach vagy Schubert óta.  Kemenes András szerint, csak az, aki mélyen érti Mozartot, „értheti igazán Kurtágot. Ezért én nem is tudom szétválasztani egymástól őket. Ezek nem elválasztható minőségek.” A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Benjamin Appl 2025-ben megjelent Lines of Life című lemezfelvételén Schubert, Brahms és Kurtág vokális kompozícióit, dalait rögzítette. Az albumon a szerzők és a darabok a szó legszorosabb értelmében kapaszkodnak egymásba, a hallgató nemcsak arra csodálkozik rá, hogy Kurtág zenéje mennyire sokféle módon élteti tovább a német dalok 19. századi világát, hanem arra is felfigyelhet, hogy egy-egy szófordulat, egy-egy motívum révén mintha egyenesen Schubert vagy Brahms vinné, görgetné tovább a kurtági gondolatokat. A Le Monde kritikusa például nem félt úgy fogalmazni, hogy a Lines of Life anyaga az első hangtól az utolsóig Kurtág művének tekinthető. A koncert első felében Benjamin Appl e páratlan hatású sorozat részben újraszerkesztett változatát adja elő, a második részben pedig Schumann hallatlanul összetett dalciklusát, a Költő szerelmét énekli a zongoraművész Villányi Dániel partnereként. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

2025 júniusában a BBC Music Magazine a hónap felvételének választotta Pierre-Laurent Aimard lemezét, melyen Kurtág György Játékok című ciklusából válogatott, ideértve az akkor még megjelenés előtt álló 11. füzetet is. A Guardian kritikusa szerint „a Játékok az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb alkotása, és Aimard a tökéletes útmutató hozzá.” Az angol csellista, Steven Isserlis Kurtág György 90. születésnapja alkalmából így fogalmazott: „Kurtág György maga a zene. A zene lénye legmélyéről lassan, ellenállhatatlanul árad, és valami egészen kivételes, mindent elárasztó intenzitással tör a felszínre. Soha életemben nem találkoztam olyan zenésszel, akinek ennyire fontos lett volna minden egyes hang; nem számít, hogy saját művéről, vagy az általa csodált nagy szerzők valamely darabjáról van szó, az ő számára minden egyes hang jelentések, történések és sűrű érzelmek egész világát hordozza magában.” Hasonlóan nyilatkozott Várjon Dénes is, „Kurtágnál egyetlen hangban is az egészről van szó. Sőt, ha az ember hosszú évekig tanul tőle, akkor világossá válik, hogy abban a bizonyos hangban sokkal több is benne rejlik. Egyetlen hangból összefüggések olyan láncolata bomlik ki, ami fontos felismerésekhez vezet az adott zeneszerző egész életművével kapcsolatban”. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

15.00–16.00 A Játékok 11. kötetének, a K.M. hangjegy könyvetskéje című kiadvány és a kurtag.hu honlap bemutatójaKözreműködnek: Mózes-Szitha Tünde, zenetörténész, az UMB Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója és Fazekas Gergely zenetörténész   16.00–17.30 Plenáris előadások Simone Hohmaier (D): A–Z. Kurtág anyanyelvének ábécéje a zenetörténet és a privát kozmosz metszéspontjában (finom hangsúllyal a B-betűn) Paul Griffiths (UK): Kurtág és Lichtenberg Karol Berger (USA): Mi is az a játék, amely a Végjátékban véget ér?   Az eseményen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.A plenáris előadások angol nyelvűek, szinkrontolmácsot biztosítunk.    Két új Kurtág-kotta és a Kurtág életművével kapcsolatos információkat összegyűjtő honlap bemutatójára, valamint egy német, egy brit és egy amerikai zenetörténész nagyközönségnek szóló előadására kerül sor a 100. születésnap másnapján a BMC Koncerttermében. A Kurtág zenéjét több mint hetven éve gondozó UMP Editio Musica Budapest az 1973 óta gyarapodó Játékok sorozat legújabb kötetét hozza ki az évfordulóra (bennük 2012 óta született darabokkal, s néhány újonnan előkerült régebbi zongoradarabbal), valamint hasonmás kiadásban megjelenteti a K. M. hangjegy könyvetskéje című kottát. Utóbbi Kurtág életművének talán legszemélyesebb darabja: a Mártának szánt vagy kifejezetten neki írott zongoraművek kerültek bele 1973-től kezdve. A kottákat Mózes-Szitha Tünde, zenetörténész, az Editio Musica Budapest igazgatója mutatja be. Ugyancsak a 100. születésnapra készül el a kurtag.hu honlap és adatbázis, amely egy helyen gyűjti össze a Kurtág György életművével kapcsolatos legfontosabb információkat. A műjegyzéket, diszkográfiát, bibliográfiát, interjúkat, első kritikákat, életrajzot, és a Kurtág pedagógiai működését őrző, eddig publikálatlan videofelvételeket is tartalmazó honlapot az oldal összeállításán dolgozó szakmai csapat vezetője, Fazekas Gergely zenetörténész ismerteti. A kotta- és honlapbemutatót három zenetörténeti előadás követi. A Berlini Zenetudományi Intézet munkatársa, Simone Hohmaier a Kurtág-életmű zenetörténeti kapcsolódásaira mutat rá (különös tekintettel a legjelentősebb B-betűs szerzők szerepére a kurtági gondolkodásban). A 20. századi zene szakértőjeként ismert brit muzikológus, Paul Griffiths az új, aznap este a Müpában színre kerülő Kurtág-opera kapcsán Kurtág és a 18. század végi polihisztor Georg Lichtenberg kapcsolatáról beszél. A Stanford Egyetem professor emeritusa, Karol Berger pedig Kurtág első operája, a Végjáték kapcsán Kurtág zenetörténeti helyéről és a mai zenekultúrában elfoglalt helyéről tart előadást. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Részletek hamarosan...

Egész napos, nyilvános zenetudományi konferencia Kurtág György zenéjéről, alakjáról, pályájáról és zenetörténeti kapcsolódásairól itthon és külföldön élő magyar zenetörténészek részvételével. A konferencia programját összeállította: Dalos Anna és Fazekas Gergely.   A KONFERENCIA PROGRAMJA 10.00 – Grabócz Márta: „Recitativo, korál, ének”… Visszatérő stíluselemek és funkcióik Kurtág zenekari és concertáló műveiben– Halász Péter: "Neked, neked, neked, neked, neked, neked": Elemző megjegyzések a Bornemisza-mondások egy tételéhez– Dalos Anna: „Szabad ötletek jegyzéke” – Kurtág kompozíciós vázlatairól 11.30  Kávészünet 12.00 – Laki Péter: Tempo di Pimen: a zeneszerzés és a kamarazene-tanítás egysége Kurtág Györgynél– Könyves-Tóth Zsuzsanna: „Péter, nem tudom, ezzel mit lehet csinálni, túl van hangszerelve” – Eötvös Péter Truszova-interpretációjáról 13.00  Ebédszünet 14.00 – Vikárius László: 6+1 dal – Op. 22– Molnár Szabolcs: „Álarca mélyén bús Halál rohan” – Kurtág György és egy József Attila-i szerepjáték– Fazekas Gergely: „A hitünk ellentétes, a problematikánk közös” – Kurtág és Pilinszky 15.30 Kávészünet 16.00  – Farkas Zoltán: C’était profond – Az emlékezés zenei eszközei Kurtág Beckett-operájában– Frigyesi Judit: A Doina és az „expresszív gesztus” Szervezők: ELTE HTK Zenetudományi IntézetKözép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport (Zeneakadémia, Zenetudományi Tanszék)Budapest Music Center A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Ugyanúgy, mint Anton Webern zenéjében, a rövid darab, a rövid tétel, a zenei miniatúra Kurtág Györgynél sem valamiféle redukció következménye. Közhely, hogy a rövidség egyikőjüknél sem a zenei folyamatok időtartamát, sokkal inkább a zenei közlések sűrűségét jellemzi. A sűrű közlésekből szőtt nagyszabású ciklusok – a Bornemisza Péter mondásaitól a Kafka-töredékekig és még tovább – a kurtági életmű különösen jellegzetes darabjai. E ciklusok között akad olyan, mely komoly-gunyoros panorámát fest az emberi létezésről (például az Eszká-emlékzaj), mások e létezés tragikumát állítják a középpontba (mint a József Attila-töredékek), vagy szavak nélkül mutatják fel a zenei kifejezés kimeríthetetlen gazdagságát (Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky). A Kurtág kamarazenéjéből összeállított bőséges és reprezentatív válogatást a zeneszerző művészetének elkötelezett előadók fiatal generációja, vagy ha tetszik, a Kurtág-unokák tolmácsolásában élvezhetjük. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Részletek hamarosan...

Egész napos előadássorozat, amelyben gyakorló zenészek vezetik be a hallgatóságot Kurtág György művészetébe; a napot a Kurtágnál két generációval fiatalabb zeneszerzők kerekasztal-beszélgetése zárja. A szimpózium programját összeállította: Dalos Anna és Fazekas Gergely.   A SZIMPÓZIUM PROGRAMJA 10.00 – Szalai András: A hangszer mint inspiráció – Kurtág és a cimbalom– Kiss Péter: Virág az ember – Notáció és szerkezet– Ittzés Gergely: Jelek és Jelenetek jelene 12.00 Ebédszünet 13.30 – Bali János: Talált és konstruált – A szavak nyelvi zenéje és Kurtág-féle megzenésítésük– Zétényi Tamás: Szavak a felszínen, szavak a mélyben – szövegek Kurtág szóló cselló darabjaiban– Rajk Judit: Lenni… – T.D. és K.GY. léttöredékei, sorsközösség az op. 50 kapcsán 15.30 Kávészünet 16.00 Koncert és kerekasztal beszélgetés Kurtág György: Játékok és üzenetek fagottraLakatos György – fagott A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Varga Judit, Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Tornyai PéterA beszélgetést vezeti: Dalos Anna és Fazekas Gergely Kurtág György: Fúvósötös, op. 2Fehér Zselyke – fuvolaWinklár András – oboaZsupos József – klarinétBlaga Dávid – fagottSzabó Hunor – kürt Szervezők: ELTE HTK Zenetudományi IntézetKözép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport (Zeneakadémia, Zenetudományi Tanszék) Budapest Music Center A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

„Mit jelent nekem Ligeti?” – kérdezi Kurtág. „Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni, hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat.” Ha a művek valóban képesek interakcióba lépni egymással, ha e dialógus hű tükre lehet két alkotó magánbeszélgetésének, akkor a Kurtág György és Ligeti György kompozícióból összeállított program ízelítőt adhat abból, hogy miként vezette Ligeti élethossziglan Kurtág Györgyöt, illetve, ahogy Kurtág fogalmazott, hogyan „követtem őt, olykor közvetlenül, máskor néhány év, sőt akár több évtized késéssel. Mégis – magam számára ezt az én »Imitatio Christi«-szindrómámnak nevezem – barátságunk első éveit nem csupán a szellemi irányítása jellemezte. Hanem anélkül, hogy közvetlenül befolyásolt volna, példájával megszabta ízlésem, sőt magánéletem irányát.” A koncerten mindkét szerzőtől megszólalnak szólóvonósművek, dalok, zongoradarabok, és a Kurtág- illetve Ligeti-életműben egyaránt kulcsdarabnak tekinthető egy-egy trió. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A barokk hegedűs, Maya Homburger és zeneszerző-nagybőgős férje, Barry Guy különleges, zenetörténeti korszakokat és stílusokat átívelő koncertjein rendszeresen szólaltatnak meg Kurtág-kompozíciókat. A svájci ütőhangszeres művésszel, Lucas Nigglivel közösen készített Acanthis című lemezükön középkori zene éppúgy helyet kapott, mint korai barokk vagy jazz ihlette kortárs zene. Egy német kritikus úgy érezte, hogy az Acanthis „eleven lebegés a szabad improvizáció, az új és a régi zene között. Feszültséggel és meglepetésekkel teli közös muzsikálás, melyet finom, lírai pillanatok ékesítenek. Lenyűgöző, hogy milyen harmonikusan lélegzik együtt a hegedű és a nagybőgő, kevesen képesek ilyesmire.” De nem csak a koncert első felét jellemzi majd az „eleven lebegés” és a „meglepetésekkel teli közös muzsikálás”. A Kelemen Kvartett Kurtág György magasfeszültségű mesterkurzusainak élményét közvetítve szólaltatja meg Beethoven és Bartók egy-egy vonósnégyesét. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

A német hegedűművész és karmester, Peter Rundel a legkiválóbb európai szimfonikus zenekarok szívesen látott vendége. Különböző stílusokban mozog otthonosan, és rendkívüli érzékenységgel világítja át a legkomplexebb zenei folyamatokat is. Igen aktív operadirigens, olyan színházi alkotókkal dolgozott már együtt, mint Peter Konwitschny, Calixto Bieito, Philippe Arlaud, Peter Mussbach, Heiner Goebbels vagy Willy Decker. Peter Rundel több mint egy évtizeden át az Ensemble Modern hegedűse volt, karmesteri tanulmányait Michael Gielen és Eötvös Péter mentorálásával végezte. Az UMZE Kamaraegyüttes vendégeként a Négy Ahmatova-költeményben drámai képzelőerejét, Karlheinz Stockhausen kompozícióiban analitikus alaposságát kamatoztathatja. A koncerten egy ritkán hallható darab, Luigi Nono 1983–1986-ban, énekhangra, fúvósokra és elektronikára írt műve (Omaggio à György Kurtág) is elhangzik. Az olasz mester ezzel a kompozíciójával viszonozta Kurtág Omaggio a Luigi Nono című kórusait. Ám a gesztus mögött mást és többet is feltételezhetünk, így vallott erről Nono: „Kurtág zenéje győzött meg arról, hogy új módszereket kell keresnem a hangok életre keltéséhez”. A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Az 1946-ban alapított stuttgarti SWR Vokalensemble (a Stuttgarti Rádió Kórusa) a 20–21. századi kóruszene kiemelkedő tolmácsolója. Az elmúlt évtizedekben több mint 250 új kórusművet mutatott be, mások mellett Maurizio Kagel, Heinz Holliger, Karlheinz Stockhausen és Wolfgang Rihm kompozícióit; 2006-ban Kurtág György három nagyszabású kóruskompozícióját (Omaggio a Luigi Nono; 8 kórus Tandori Dezső verseire; A csüggedés és keserűség dalai) rögzítette az akkori vezető karnaggyal, Marcus Creeddel. Jelenlegi vezetőjük, Yuval Weinberg nem kevésbé elhivatott a kortárs kóruszene iránt, s jelenleg az SWR Vokalensemble talán az egyetlen kórus a világon, amely a Kurtág-életmű egyik kulcsdarabját, A csüggedés és keserűség dalait előadni képes. A darabról írta Papp Márta, hogy „benne és általa nem egy magányos ember osztja meg a hallgatóval érzéseit és vízióit, mint az addigi nagy vokális sorozatokban, hanem énekhangok sokasága, valóságos tömeg beszél, kiabál, suttog és főképpen énekel varázslatosan a hallgatónak: hol intim, titokzatos közléseket tesznek egymás közt, hol végigviharzik egy-egy szó vagy mondattöredék a két kórus sok-sok, nemritkán 16–18 szólamán.” A fesztivál teljes programja és jegyvásárlás: 100.kurtag.hu

Részletek hamarosan...

„Egész héten a zongoránál ültem, komponáltam és írtam és nevettem és sírtam, mindezt folyamatosan egyszerre.” 1839 márciusában fogalmazott így Robert Schumann szerelmének, Clarának írott levelében, a mű pedig, amelynek alkotói folyamatába bepillantást engedett, az év végén Humoreske címen publikált ciklus. Ritkán játsszák zongoristák, és az elemzők véleménye is megoszlik róla: egyesek a schumanni életmű zsákutcájának tartják, mások méltatlanul mellőzött darabként tekintenek rá. Ami kétségtelen, hogy rendkívül izgalmas zene, mint minden, ami Schumann kezei közül kikerült, érdemes tehát beszélni róla, főként pedig meghallgatni. Csalog Gábor és Fazekas Gergely dialógusa Brahms-műveket is be fog húzni Schumann mellé, hogy megnézzük, Clara személyén túl miben kapcsolódik egymáshoz a két zeneszerző, s hogy miként lehet a zenében megjeleníteni a sírás-nevetés szimultán állapotát. Nemcsak Schumann, Brahms is nagy mestere volt ennek. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra. A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Kurtág Györgyöt gyakran helyezik a második világháborús avantgárd szerzők – Boulez, Stockhausen, Ligeti – mellé, s bár sok szempontból valóban közéjük tartozik, a zenetörténeti múlthoz való kapcsolódás szempontjából Kurtág kakukktojásnak tekinthető ebben a társaságban. Az újdonság keresése számára soha nem volt elképzelhető a klasszikus hagyományhoz való szoros kapcsolódás nélkül. Korai brácsaversenye Beethoven Hegedűversenyének ikonikus üstdobütéseivel indul, s nincs darabja, amely mögött ne lehetne kitapintani az elmúlt ezer év valamely fontos zeneszerzőjének jelenlétét. Csalog Gábor koncertjén Kurtág művei mellett klasszikus darabok is meg fognak szólalni, hogy világossá váljon, ezek a kapcsolódások olykor egészen konkrétak, hogy Kurtág zenei univerzumát úgy népesítik be a zenetörténeti emlékfoszlányok, mint az éjszakai égboltot a csillagok. Az est első felében zajló beszélgetés során pedig nemcsak Kurtág György zenetörténethez fűződő viszonyáról lesz szó, hanem számos általánosabb kérdésről is, hiszen Csalog Gábor fél évszázada játszik Kurtágot, ötven éve része a százéves Kurtág életének és művének. Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével2025–2026  „De ami volt, az nem jön vissza többé / soha. Az idő egyirányú utca.” Rakovszky Zsuzsa gyönyörű versének kezdő sorai az idő mindennapi fogalmának lényegére mutatnak rá. A zene időbeli jelenlétének azonban más a természete. Mahler, Chopin, Schumann vagy Schubert a zenéjüknek köszönhetően ugyanúgy a kortársaink, mint Kurtág György. Műveiket nap mint nap élővé tesszük. A zenetörténet pedig nem egyirányú utca. Nemcsak Schumann lehet hatással a nála generációval fiatalabb Brahmsra, hanem Mahler is hatással lehet Schubertre, Kurtág Bachra. Az utókor nem konkrétan a zenére gyakorol hatást, hanem arra, ahogy befogadjuk azt. Csalog Gábor sorozatának új évadában az idő lesz tehát a főszereplő, és Fazekas Gergely zenetörténész közreműködésével egyebek között arra keressük majd a választ, hogy miként hatottak egymásra, Mahler és Schubert, Chopin és Mendelssohn, Schumann és Brahms, illetve hogyan van jelen szinte a teljes nyugati zenetörténet Kurtág György zenéjében. A sorozat további koncertjei:2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms