Horváth Tojás Gábor jazz-zongorista, zeneszerző és tanár a Transform Quintet alapítója, Gereben Zita quintetjének tagja. Több filmzenét is írt, és közös lemezt készített a világhírű jazz-zongoristával, Joey Calderazzóval. Saját triójával nemrégiben a negyedik albumát készítette el Tricks címmel. Míg előző lemezük, a Soundtrack – melyet Gramofon díjra jelöltek és melynek kapcsán Gábor az év zeneszerzője kategória győztese lett a Jazzma.hu olvasói szavazásán – a filmzenékből inspirálódott, addig új lemezüket a bűvészmutatványok varázslatos világa és a kártyatrükkök ihlették. A lemezen található kompozíciókat a játékosság, zenei humor és érzelmi-hangulati sokszínűség jellemzi. A pörgős, vidám, ritmusváltásokban gazdag kompozíciók mellett nagy ívű szólók és himnikus balladák is hallhatók az albumon. Gábor szerzeményeire jellemző a képfestés, a hangulatok, érzelmek hatásos megfogalmazása. Ennek tolmácsolásában triójának tagjai is elengedhetetlen szerepet játszanak: a magas színvonalú technikai kivitelezés mellett a rendkívüli egymásra hangoltság teszi felejthetetlenné felszabadult muzsikálásukat.

A koncerten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem három hallgatója, Irene Palencia, Andrea Vilar López és Javier de Diego ad ízelítőt a 20–21. század spanyol zongorairodalmából. Az eredetileg Toledóból, Lugóból és Madriból induló három fiatal művész jelenleg Kemenes András, illetve Nagy Péter növendékeként folytatja zenei mesterképzését Budapesten. Mindhárman húszas éveik elején járnak, de jelentős színpadokon és versenyeken bizonyították már tehetségüket és művészi felkészültségüket. Programjuk összeállításában és előadásmódjukban nagy hangsúlyt helyeznek a közönséggel való kapcsolatteremtésre, melyben a társművészetek iránti nyitottságuk is fontos szerepet játszik. Irene Palencia (1999) zongoratanulmányait Javier Cembellín professzornál kezdte a toledói Jacinto Guerrero Konzervatóriumban, ahol kitüntetéssel végzett. Alapképzését 2017-ben, a madridi Királyi Zenei Konzervatóriumban kezdte meg Dr. Elena Orobionál, amit 2021-ben fejezett be. Ezzel egyidőben az Universidad Complutense de Madridon hispán filológiát hallgatott; e tanulmányait most zárja le, kiváló érdemjegyekkel. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzését végzi, Dr. Nagy Péter növendékeként. Olyan nagyszerű művészektől vett zongoraleckéket, mint Boris Berman, Claudio Martínez-Mehner, Yejin Gil, Kemenes András, Kennedy Moretti, Adam Kent, Efrem Briskin, Andrejz Pikul és Giovanni Bellucci.2015-ben spanyol zenei zongoraestet adott Passauban, a Piano Mora Klavierhausban. 2017-ben Erasmus+ ösztöndíjat nyert el, melynek keretében a katowicei Karol Szymanowski Akadémián vett tott zongora- és kamarazene órákat. Tanulmányai mellett zenekari koncertet adott a madridi Auditorio Nacional de Música színpadán, szóló- és kamaraesten szerepelt a Müpában és a Nádor Teremben, a Burgosi Nemzetközi Zenei Fesztiválon, a madridi Real Academia de Bellas Artes de San Fernando koncerttermében, a Matadero Madrid Kultúrcsarnokban, valamit Toledóban, a Zenei Napokon, és a Teatro de Rojas és a Teatro-Auditorio El Greco színpadán.2016 óta aktívan szerepet játszik a Momentum Toledo Egyesületben is, amely teret ad számára annak, hogy a zenét és annak társművészeteit is alkalmazó produkciókban működjön közre. Javier de Diego 1999-ben született Madridban. Középfokú zongora- és kamarazenei tanulmányait kitüntetéssel végezte Xabier Sukíánál. Ezzel párhuzamosan, 2018-ban brácsatanulmányokat is végzett. Nemrégiben ugyancsak kitüntetéssel végezte zongoraművész alapképzését a Madridi Királyi Zenei Konzervatóriumban, ahol professzorai Ana Guijarro és Patrín García-Barredo voltak, Graham Jacksontól pedig kamarazenét tanult. A 2019-20-as tanévben Erasmus+ ösztöndíjat kapott, amellyel a HMDK Stuttgart hallgatójaként tanult Moritz Winkelmann professzornál. A 2021/2022-es tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzését folytatja Kemenes András és Nagy Péter mellett.Az évek során számos verseny díjazottja (Jesús de Monasterio, Linares) volt, valamint szóló- és kamarazenei hangversenyeket adott Spanyolország rangos helyszínein, köztük az Auditorio Nacional de Música de Madridban vagy a Real Academia de Bellas Artes de San Fernandóban. Emellett Németországban és Magyarországon is koncertezett.Olyan kiváló tanároktól vehetett órákat, mint Eldar Nebolsin, Claudio Martínez-Mehner, Kristian Bezuidenhout, Kennedy Moretti és Josep Colom. 2021 májusában a liechtensteini Internationale Musikakademie ösztöndíjjal jutalmazta, hogy részt vegyen Milana Chernyavska professzor mesterkurzusain. Andrea Vilar López (1997) galíciai zongoraművész. A Lugó-i Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a barcelonai Escola Superior de Música de Catalunya (ESMUC) zongoraszakát végezte el, kiváló érdemjegyekkel, Jordi Camell növendékeként. Kimagasló eredményéért a regionális kormányzat kitüntetésében részesült.Ezt követően egy évig Madridban fejlesztette zongorajátékát Kennedy Morettinél. Ezzel egyidejűleg a Valenciai Nemzetközi Egyetemen (VIU) vett részt zenetudományi mesterképzésben. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, mestere Kemenes András.Tanulmányai során olyan neves művészektől vett kamarazene-órákat, mint a Casals Quartet és a Quiroga Quartet tagjai, vagy Pascal Moragués klarinétművész. 2018-ban Maite Arciniega baszk szopránnal megalapította a Liliak duót. Dalrepeortárjukat Spanyolország számos koncerthelyszínén előadták, és a 2019-es Piano Meeting Festival díját is elnyerték. Andrea számos más előadóval is szerepelt, köztük olyan kiválóságokkal, mint Erica Wise és Elena Rey.Jártasságát jelentős művészegyéniségek, például Pierre Laurent Aimard, Wagner Rita, Eldar Nebolsin és Cibrán Sierra mesterkurzusain fejlesztette. Élénken érdeklődik az olyan új koncertformátumok iránt, ahol erős kapcsolatot tud teremteni a publikum és a színpadi történések között.

Három barát találkozott a pandémia ideje alatt, 2021-ben, hogy zenekart alapítson az új hangzáslehetőségek felfedezésének céljával, valamint azzal a szándékkal, hogy szokatlan megvilágításba helyezzék a ritmus és a harmónia kérdéskörét. Habár David Dorůžka, Piotr Wyleżol és Jeff Ballard évek óta ismerik egymást, tavaly tavasszal először jöttek össze ebben a felállásban, hogy hármójuk kompozícióiból egy új lemezt rögzítsenek. A zenekar hangzása nagymértékben támaszkodik az analóg elektronikus hangszerekre, az egyszerű dallamokra és a bonyolult groove-okra, a zenészek figyelmének középpontjában pedig a régi és új megközelítésmódok egyedülálló szintézisben való egyesítése áll. Ők hárman eddig ismeretlen területeket térképeznek fel, és lelkesen keresik Androméda rejtélyének kulcsát. 2022 júniusában megjelenő Andromeda’s Mystery című albumuk ennek a felfedezőútnak az eredményeit tükrözi, melynek anyagából az Opus közönsége elsőként kaphat ízelítőt.

Az egyik legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző, Orbán György az avantgarde zenei irányzatok után a neoromantika felé fordult. A népzenei, filmzenei, jazzes és kortárszenei elemek mellett előszeretettel merít a múlt hagyományaiból: tudatosan visszanyúl a korábbi zenetörténeti korszakok hangzás- és formaideáljaihoz, és nem kívánja elvetni a tonalitás rendszerét. A hangnemalapú (tonális) gondolkodásról ugyanis úgy véli, az emberi világ természetes része, amelynek jelentősége semmilyen erőfeszítéssel nem szüntethető meg, az atonális zenei irányzatok legfeljebb kiegészíthetik ezt a világot. Orbán György neve elsősorban vokális, azon belül kórus- és oratorikus kompozícióiról vált ismertté, de életműve – stílusforrásaihoz hasonlóan – igen változatos, hiszen hangszeres és színpadi műfajokban is alkot. 1947-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, majd tanított; Magyarországra költözését követően az Editio Musica Budapest zenei szerkesztője, illetve a Zeneakadémia professzora lett. Munkásságát többek között Bartók–Pásztory-, Erkel-, Artisjus- és Kossuth-díjjal is elismerték. Selmeczi Györggyel, Vajda Jánossal és Csemiczky Miklóssal együtt tagja a Négyek néven emlegetett zeneszerzői csoportnak.

A két zenész műsora a jazz, a pop, az elektronikus hangzások, a progresszív zenei elemek és az improvizáció találkozása. Kaltenecker Zsolt billentyűs-zeneszerző először 2017-ben dolgozott együtt Mózes Tamara énekesnő-dalszerzővel egy electro-jazz együttesben, ahol már több dalt is közösen komponáltak; ezután kezdtek el dolgozni saját anyagukon, billentyűre (különféle effektekkel) és énekhangra (looperrel, angol-francia szövegekkel). 2020-ban nagy sikerrel debütáltak duóban. 2021-ben It Is Open c. videoklipjuk igen szép sajtóvisszhangra talált. 2022 elején vették fel első teljes lemezanyagukat, mely saját kompozíciókból áll, kiegészítve néhány, személyes stílusban átdolgozott popdallal. "Amit hallhattunk, az egy színházi előadás erejével, totalitásával felérő zenei produkció volt… A produkció összetettsége idézi Björk zenei univerzumát, és Esperanza Spalding legutóbbi összművészeti projektjeit is. Egy nagyon személyes, világszínvonalú kortárs produkció született, mélyre ásó, teljes nyitottságot és egymásra hangoltságot, bizalmat kívánó előadásban" - írta róluk Barcsik Géza a Jazzma hasábjain. Tamara Mozes · One More Sense_LIVE

Az álmodozó, a hangulatember és a nyughatatlan örökmozgó. Az európai jazz három különleges zenei figurája találkozik az Opus színpadán, hogy egyedi világát egyesítve egy sokterű, kaleidoszkópszerű élményben részesítse a hallgatót. A holland Sanne Rambags az improvizatív éneklés egyedi és csak rá jellemző stílusát alkotta meg, amely eltér a jazzben megszokott scat technikától: hangjával és dalszövegeivel dimenziókapukat nyitogat, ott munkálkodik, ahol az álom és az ébrenlét találkozik. A francia csellista, Vincent Courtois kezében a vonó ecsetté válik: szövevényes és fordulatos történeteket fest elénk hangszerével, megkapó dallamaival olyan toposzokat láttat, melyek – bár ismerősen csengenek – az újdonság erejével hatnak minden alkalommal, ahogy a legjobb filmesek teszik. Julian Sartorius svájci dobos és médiaművész a szó legjobb értelmében véve játékszernek tekinti hangszerét, olyan eszköznek, amin keresztül saját maga – és természetesen a közönség – számára tesz izgalmas felfedezéseket a világról, jelen esetben a hangok világáról. Az Opus közönsége valódi kiváltságot élvez, hiszen hármójuk közös projektje, mely a TWIGS címet viseli, annyira friss, hogy Európában eddig csak néhány alkalommal volt hallható, és a koncert napjaiban lemezre is rögzítik a BMC stúdiójában.

Sebestyén Patrik klasszikus zenészként kezdte trombitaművész pályafutását különböző szimfonikus zenekarok tagjaként, és csak huszonévesen fordult a jazz felé. Egyre jelentősebbé váló jazz-zenei pályafutását igazolja, hogy 2019-ben elnyerte az Év Fiatal Jazz Zenésze Díjat, 2022-ben pedig a Lakatos Ablakos Dezső Előadóművészeti Ösztöndíjat. Saját zenekarai vezetése mellett több intézményben folytat pedagógusi munkát, többek között hátrányos helyzetű diákok körében. Hattagú formációjával 2021-ben jelentette meg debütáló lemezét Colors of Fortune címmel, melyen saját és a zenekari tagok által jegyzett, az amerikai jazz ’50-es, ’60-as évekbeli, klasszikus periódusából inspirálódott szerzemények, valamint két standard hallhatóak. Sextetjének tagjai a magyar jazz-színtér legfiatalabb és legfoglalkoztatottabb kiválóságai, akik külön-külön is számos versenyeredménnyel büszkélkedhetnek. A sextet hamarosan új lemezzel jelentkezik, amelyen a klasszikus zenével vegyített, mainstream ihletettségű szerzemények mellett Patrik legújabb zenei kísérletei is helyet kapnak, melyekben az elektronika is megjelenik.

A hattagú Coltrane Legacy formációt a magyarországi jazzszcéna egyik legkeresettebb muzsikusa, Orbán György bőgős hívta életre 2017-ben, Coltrane halálának 50. évfordulóján. A szaxofonos az ’50-es évek közepétől 1967-ben bekövetkezett haláláig eltelt alig másfél évtized alatt új alapokra helyezte a modern jazzt. Életművében egyre spirituálisabb dimenziókba hatolva teremtette meg zenei örökségét, mely azóta zenészek generációira van hatással. Orbán György, a tapasztalt és sok formációt megjárt bőgős úgy gondolta, a szaxofonos örökségét oly módon ápolja legméltóbban, ha egy olyan zenekart hoz létre, ami Coltrane zenéje által ihletett saját szerzeményeket és Coltrane-témák új átdolgozásait egyaránt játszik.  "A kompozíciók a coltrane-i hagyományokon elindulva, azokat továbbgondolva magukban hordozzák napjaink absztrakt szellemiségét, és eszköztárát, ezzel folytatva a spirituális jazzhagyományt napjainkban. A zenekar tagjai a magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségei, progresszív gondolkodásmódjuk és különleges zeneiségük teszik lehetővé, hogy immár ötödik éve töretlen alkotókedvvel működjünk együtt egy csapatként" - mondta a formációról Orbán György.

A 2014-ben alakult, progresszív jazz trió zenei világa egyedülálló fúzió a kortárs jazz színterén, melyben éppúgy megjelennek rockzenei, metal és folk stílusjegyek, mint a szabad improvizáció vagy a XX. század komolyzenéjének hatása. Szerzeményeik ritmikai és harmóniai komplexitása közvetlen, ösztönös előadásmóddal párosul, koncertjeiken széles dinamikai és érzelmi spektrumot bejárva repítik a hallgatóságot a mélyen melankolikus hangképektől a zúzós metál groove-okig. 2020 februárjában a Zeneakadémián mutatták be Petra első hegedűversenyét kamarazenekarrá bővülve, Deadline Haze című lemezük pedig a független alkotók és előadók elismerésére létrehozott Independent Music Awards (USA) díjazottja lett. Várallyay Petra első nagy sikereit klasszikus hegedűsként érte el, később azonban érdeklődése egyre inkább az improvizatív fúziós zene és a komponálás irányába vitte. A Bartók Konziban jazz-zongorát és jazzéneket, majd a Zeneakadémián jazz-zeneszerzést és klasszikus hegedűt tanult. Karakteres játékával  ugyanúgy jelen van az underground zenei szcéna kultikus koncerthelyszínein, mint a legnívósabb hangversenytermek színpadán. Saját triója mellett állandó zeneszerzője a Jazzation acappella formációnak, dolgozott már Bobby McFerrinnel, Uri Cainenel és Yo-Yo Mával, fellépett számos hazai és külföldi fesztiválon a műfajok széles spektrumát bejárva. Zenei tevényenységének elismeréseként 2016-ban Orszáczky-díjat, 2017-ben Junior Artisjus-díjat, 2020-ban Junior Prima-díjat kapott, 2021-ben pedig a Vukán György által alapított zongora-improvizációs verseny fődíját, a Creative Art-díjat vehette át. Fotók: Gacsádi Albert / BMC

„Ahogy több évtizeddel ezelőtt a John Coltrane Quartet zenéjéből kiáradó, mélységes energiák megérintettek és meghatározták egész zenei gondolkozásomat, úgy frissülök és töltődök fel hasonló érzésekkel és energiákkal a hatvanes-hetvenes évek félelem nélkül lázadó és tiltakozó zenekarainak muzsikájától. Ezek az energiák – melyek nélkül hitem szerint nem érdemes színpadra lépni –, az elmúlt több mint négy évtized zenei tapasztalatai és a szabadság, a szabad zene iránti elkötelezettségem formálja – zenész társaim aktív részvételével együtt (köszönet érte) – a W69 Rock zenekar darabjait és koncertjeit” - mondta Baló István.

Mogyoró Kornél multi-ütőhangszeres és Papesch Péter basszusgitáros Ősi ritmusok című közös koncertjén egyedi hangszereléssel, elképesztő virtuozitással és muzikalitással kápráztatja el a közönséget. Több száz éves múltú ütőhangszerek mellett – mint a cajon, a bongo, a maracas, vagy a kalimba – a modern steel drum, a handpan és a Roland HPD-20 elektronikus ütőhangszer is szerepet kap Mogyoró hangszerparkjában. Papesch pedig a basszusgitár mellett a szintén ritkaságnak számító tenorbasszusgitár húrjait is megpengeti. Néhány dal erejéig a duó vendége lesz Németh Szabolcs, aki az ausztrál didgeridoo és az afrikai cora lant jeles hazai művésze. Ezen az estén az ősi ritmusok keverednek a mai zenei irányzatokkal, méghozzá a legmodernebb technikai eszközök segítségével és persze kiváló zenészek játékában.

Sütő Márton gitáros-dalszerző a Smárton trió élén vált a magyar jazzszcéna ismert szereplőjévé. Az évek folyamán a közönség találkozhatott vele az Egy Kiss Erzsi Zene és Bognár Szilvia, jelenleg pedig a Sörbanditák koncertjein. Érzelmes, intellektuális gitárjátéka pszichedelikus és blues-rockos elemekkel vegyül. 2017-ben hívta életre a The Budapest Turnarounds együttest, amelyben alkalmi együttműködések mellett Szegő Dávid hiperkreatív dobosban (Santa Diver, Béla Műhely, Nasip Kismet, Cymbal Rush, Sickratman, Chalga) talált állandó alkotótársra. Szegő kifinomult, robbanékony és dekonstruktív játékstílusa teljesen egyedi és behatárolhatatlan. Kettejük zenéjét a kísérletezés és a poliritmia mellett a kontrasztok és a nagy dinamikájú, hosszú ívek jellemzik, nehezen megfogható, mégis hatásos témákkal és visszatarthatatlanul elszabaduló improvizációkkal. A korábbi „holdra szállás”-projekt és akusztikus dob-gitár duó után most elektronikus megszólalással térnek vissza az Opus Jazz Club színpadára.  

Váczi Eszter és a Quartet szerzeményeinek egyedi hangulatát a jazz, a pop és a sanzon különös egyvelege adja, magyar nyelvű, filmszerű dalszövegekkel társulva. Az énekesnő 2014-ben Artisjus díjat kapott mint az év könnyűzenei dalszövegírója. A zenekar első két lemeze platina-, illetve aranylemez lett jazz kategóriában, három albumukat pedig Fonogram-díjra jelölték a legjobb hazai jazzalbumok között. Mindezek szakmai elismerések, de még fontosabb, hogy az együttes által megalkotott stílus olyan hallgatóságot fogott meg, akik már nemcsak a bravúros szólókat akarják hallani a koncertek alkalmával, hanem részeseivé is szeretnének válni azoknak a történeteknek, amelyeket Váczi Eszter szövegei teremtenek a színpadon, tökéletes összhangban a zenekar játékával. A Quartet játéka mindazonáltal nem nélkülözi a virtuozitást – a jazzrajongók legnagyobb örömére. A fizikai lemezkiadás hanyatlása a Quartet számára is dilemmát jelent: el kellett gondolkodniuk arról, vajon milyen fórumokon és lépésekben engedjék útjára legújabb szerzeményeiket. A 2022-es év elején a zenekar négy új dallal jött ki, amelyekkel márciusban nagyobb, színházi koncert keretein belül debütáltak. Július 16-án egy hasonlóképpen hangulatos estének ad otthont az Opus Jazz Club, ahol a 2009 óta fennálló formáció visszatérő fellépőnek számít.

A Rezervátum szótári jelentése 'ritka természeti értékeknek otthont adó védett terület', más szótárak szerint 'a bennszülött törzsek kényszerlakhelye, ahol látszólag hagyományaik szerint élhettek'. A Rezervátum Orchestra tagjai saját hagyományaik szerint élik zenei világukat, mely egy nagy súllyal bíró zenei örökséget hordoz. Az improvizatív, szabadzenei szcéna meghatározó képviselőiből álló fiatal brigád Bartók Béla, John Coltrane és mások darabjait formálja saját világa szerint, emellett Miklós Szilveszter zenekarvezető témáit is játsszák, amelyeket a lehető legnagyobb szabadsággal bontanak ki élőben. Kortárs törzsi ütős jazz.

Aki Takase, a Németországban élő japán zongorista már több formációval szerepelt az Opus színpadán, és Japanic nevű együttesével, illetve a szaxofonos Daniel Erdmannal duóban két lemeze is megjelent a BMC Records gondozásában. Takase kísérletező kedvét ezúttal a klasszikus zene irányába nyújtogatja: a szintén japán származású operaénekessel, Mayumi Nakamurával, valamint Daniel Erdmannal és annak csellista jóbarátjával, Vincent Courtois-val Georges Bizet Carmenjét jazz-kamarazenekarra alkalmazta. Aki Takase a három éve tartó alkotófolyamat során Bizet klasszikusát többek között John Cage által inspirált zenei elemekkel kombinálta, akinek kompozíciós technikája és látásmódja nagy hatással volt Takase zenei gondolkodására is. A zenészek az Opus Jazz Clubban adandó koncertjük napjaiban lemezre is rögzítik a Carmen Rhapsodyt a BMC Records számára.  

Varga Dániel nemzetközi kvartettje elhozza új és egyben debütáló albumát az Opus színpadára. "A lemez anyagát modern mainstream kategóriába sorolnám, némi free jazz hatással fűszerezve. Persze a szabadságérzet az egész anyagra rendkívül erősen jellemző, a művészek virtuozitása, profizmusa és szenzitivitása mellett. Haladva a dalok között, egyre inkább azt éreztem, hogy bár - jó értelemben véve - nehéz zenét hallgatok, mégis fellazít, és amennyire megdobja a vérnyomásomat, ugyanannyira egyfajta meditatív állapotba helyez az Eastern European Quartet. A muzsikusok maximálisan odafigyelve egymásra, alázattal, tűzzel, de mégis oly nagy nyugalommal játszanak. Minden hangjuk „szeretet-hang”, mely a legnagyobb őszinteséggel szólal meg, és száll felsőbb szférákba. Értéket képvisel és teremt Varga Dánielék új albuma, melyet jó szívvel és nagy lelkesedéssel ajánlok minden kedves hallgató figyelmébe!" - írta a lemezről Gáspár Károly a jazzma.hu-n. Az album létrejöttét a Waclaw Felczak Alapítvány támogatta.

Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. Kései, 1915 -ös Cselló -zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és José Gallardo előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. Bartók triója, a Kontrasztok eredetileg a jazzklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti Józsefnek íródott, és népzene és művészi zene egyesítésének legmagasabb csúcsát képviseli. José Gallardóhoz és Kelemen Barnabáshoz a londoni Royal College professzora, a klarinétművész Michael Collins csatlakozik a mű előadásában. A koncert második felét egyetlen nagyszabású kompozíció foglalja el: Sosztakovics utalásokban gazdag, lenyűgözően sokértelmű utolsó szimfóniájának Viktor Derevienko által készített átirata zongorás trióra és három ütőhangszeresre.

Gadó Gábor zenéje olyan határterület, amely a műfajok, megközelítések és a virtuozitás sokféleségét mutatja be: szabad játékba át-átcsapó kompozíciói, átiratai egyszerre képviselik a klasszikus (írott) zene maradandó minőségét és a spontaneitás erejét. Kompozíciók, amelyeket mintha abban a pillanatban találna ki, improvizációk, amelyek olyanok, mintha meg lennének komponálva… Kortárs zene ez a javából, amelyben Bach vagy Satie zenéi éppúgy az „itt és most” erejével, a ma hangján hatnak, mint a jazz elemei és az improvizáció varázsa. A klasszikus zene és a jazz határmezsgyéjének feltérképezése Rozmán Lajos és Gadó Gábor közös, sok évre visszanyúló ambíciója; az Opus Jazz Clubban adandó koncertjükön ez az ambíció és tapasztalat egyedi formában nyilatkozik majd meg.

Nehéz szuperlatívuszok nélkül beszélni Marcin Maseckiről, a jazz-zongora lengyel fenegyerekéről, aki úgy vált kultikus muzsikussá, hogy közben a művészi függetlenségét mindig megőrző kívülálló maradt. Masecki a lengyel zenei szcéna egyik legsokoldalúbb és legegyénibb alakja. Szólistaként, karmesterként, big bandekkel és klasszikus zenekarokkal egyaránt dolgozik. Film- és színházi zenéket komponál, írott és improvizált zenét is játszik, emellett fesztiválokat szervez és oktat. A BMC Recordsnál 2018-ban megjelent Ragtime című albumán a jazz alapkövét jelentő stílust helyezte új, titokzatos és személyes dimenzióba. Masecki tizenéves kora óta játssza Thelonious Monk zenéjét, amelynek felfedezése sorsfordító hatást tett rá. Monk ébresztette rá, hogyan gondolkodjon önállóan, hogyan legyen bátor, és hogyan figyelje meg, illetve kövesse a saját hangját. Idén pontosan negyven éve, hogy Monk már nincs közöttünk; ez alkalomból Masecki új együttest alakított, hogy kortárs szellemiséggel tisztelegjen az alkotó megkerülhetetlen öröksége előtt. Kitűnő pályatársak csatlakoztak a friss trióhoz, amely az Opus Jazz Clubban július végén mutatkozik be: Eldar Tsalikov szaxofonon és klarinéton, Jan Pieniążek dobon játszik. Fotó: Magda Hueckel

Ifj. Jónás Rezső triójával mindig a spontán együtt zenélésre törekszik. Az együttes tagjai egymástól nyernek impulzusokat, kölcsönösen inspirálják egymást, ebből születnek produkcióik legszebb pillanatai. Ifj. Jónás Rezső, Jónás Géza és Jónás Fülöp gyermekkoruk óta játszanak együtt. Külön-külön is több formációban szerepelnek, de ez a zenekar mindannyiuk életében meghatározó szerepet tölt be. Nemcsak azért komfortos számukra együtt játszani, mert közös munkájuk régre nyúlik vissza, hanem azért is, mert nagyon hasonló zenei ízléssel és elképzelésekkel rendelkeznek. 2022-ben a Müpa Jazz Showcase keretében a nemzetközi zsűri nekik ítélte a szakmai díjat, és a londoni 606 Club különdíját is elvitték, de a trió tagjai önálló versenyeredményekkel is büszkélkedhetnek. A zenekar vezetője, ifj. Jónás Rezső 2022-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, emellett a londoni Royal Academy of Music tanulója. A trió ezen a koncerten Rezső szerzeményeit tárja majd a közönség elé, jazz-sztenderdek kíséretében.

Az Ég alatti 5 zenekar energikus muzsikáját 2015 óta hallhatja a közönség. Műsoruk gerincét saját szerzeményeik adják, melyek stílusukban és lendületükben leginkább a '60-as évek hard-bop és modális jazz muzsikáját idézik, jellegükben mégis egyediek. Olykor természeti impressziókból és különböző népzenékből inspirálódva törekednek saját, organikus hangzásviláguk kialakítása. A tagok közti barátság, valamint Udvardi és Baló egymásra rímelő kompozíciói szabad teret nyitnak az élő zene áramlásának. Ez az első alkalom, hogy a zenekar Baló Istvánnal együtt lép az Opus színpadára. Az est egyik felében a formáció régi és új szerzeményei hangzanak el, amelyek a 2022 második felében rögzítendő lemezfelvétel anyagát is képezik. A koncert második felében az együttes egy régi álmot vált valóra: a sepsiszentgyörgyi folk színtér megkerülhetetlen alakjával, Ségercz Ferenccel közösen jelentkeznek új repertoárral. A zenekartól megszokott lendület és hangzás ezúttal a Gyimesvölgy és Moldva zenei impresszióival, illetve a furulya duruzsoló hangjával társulva mesélős etnojazz-folyammá duzzad.

A 2015-ben a legrangosabb szakmai életmű-díjjal, a Szabó Gábor díjjal kitüntetett Gyárfás István gitáros egyesítette erőit a Hammond orgona hazánk legnépszerűbb előadójával, Premecz Mátyással, és régi harcostársával, a nagyszerű dobossal, Jeszenszky Györggyel. Az így megalakult Gyárfás – Premecz Organ Trio formáció első lemeze, az Organ Grinder’s Suite az 50-es években világhódító körútjára indult orgonatrió hagyományt idézte fel, emléket állítva az irányzat legjelentősebb képviselőinek. A lemez anyagával azóta rendszeresen koncerteznek, s időközben már új kompozíciókat is műsorra tűznek, így az Opusban ezekből is kaphatunk ízelítőt. Organ Grinder's Suite by Gyárfás-Premecz Organ Trio

Gereben Zita és zenekarának eklektikus műsorában a dalok egyaránt hordozzák az R’n’B, a pop, a blues, és természetesen a jazz stílusjegyeit. A hazai könnyűzenei élet kiemelkedő énekes-dalszerzője 2009-ben alapította saját zenekarát; eddig három sikeres nagylemezt jelentettek meg, saját szerzeményekkel. Az első jazzlemezüket követően (Ready for the sun) megjelent a második, „Our Places” című album, amelynek populárisabb hangvétele tovább növelte a zenekar rajongótáborát. A harmadik, „Az én fesztiválom” elnevezésű album pedig magyar nyelvű dalokkal lepte meg a hallgatóságot. A sokoldalú énekesnő számos hazai formációval dolgozott már együtt: tagja volt az Emil.RuleZ! zenekarnak, a Gringo Sztárnak, valamint közreműködött a Modern Art Orchestra, a Transform Quintet, a Random Trip és a Nagy János Trió produkcióiban. Mindezek mellett a mozifilmek világába is tett kiruccanásokat, olyan betétdalokkal és kisebb szerepekkel, mint például a Boldog születésnapot, a Magyar vándor és a Majdnem szűz. A Gereben Zita Zenekar a hazai szcéna elismert és tehetséges muzsikusaiból áll. A rendkívül összeszokott csapat bátran nyúl a legkülönfélébb zenei stílusokhoz, amelyekből egyedi hangzást alakít ki, és játékukban nagy szerephez jut az improvizáció szabadsága is.

Az Orbay Lilla Quintet műsorában meghatározó szerepet játszanak a mediterrán stíluselemek, illetve az eredeti módon újragondolt és átkomponált jazz-sztenderdek. A zenekar repertoárjának gerincét azonban egyre növekvő arányban saját szerzeményeik alkotják, amelyek könnyed, ugyanakkor izgalmas hangvételükkel ragadják meg a hallgatót. Noha a tagok valamennyien markáns zenei egyéniségek, mégis letisztult és összeforrott hangzású formációban képesek egyesíteni kreatív energiáikat. Nagy erősségük az improvizáció és a gazdag zenei eszköztár. Több alkalommal is játszottak már közösen, de az együttes csak 2020-ban nyerte el végleges formáját. A Müpa 2022-es Jazz Showcase eseményén kiemelkedő szereplésükkel kiérdemelték a BMC különdíját, és számos hazai klub- és fesztiválmeghívás alkalmával arattak hangos sikert.

Szakcsi Lakatos Róbert vadonatúj energiákkal és formációval érkezik az Opus Jazz Clubba. A magyar jazz legfiatalabb generációjának két különösen tehetséges tagjával, Éles Máté dobossal és Jónás Géza bőgőssel alakított új triót, akikhez kortársuk, az egyre többet foglalkoztatott fiatal szaxofonos, Oláh Kálmán Jr. csatlakozik ezen a koncerten. Szakcsi Lakatos Róbert az utóbbi időben visszatért a kezdetekhez, amennyiben hosszabb-rövidebb klasszikus zenei kirándulásai után ismét hangsúlyosabb szerephez jutott életében a komolyzene, nemcsak a zenei olvasmányok terén, de előadóként is. Ez pedig saját szerzeményeiben is visszaköszön: Debussy, Ravel fel-felbukkan inspirációs forrásként Szakcsi legújabb, kifejezetten erre a formációra írt kompozícióiban, amelyek méltó párjai lesznek a koncertrepertoár alapját képező, ’60-as évekbeli jazz-standerdeknek, amelyeknek nyelvét a magyar zongorista anyanyelvi szinten beszéli.

A modern jazzt összetéveszthetetlen etno ízzel fűszerezi a Giipuja elnevezésű projekt, amely 2013 óta ismerteti meg a közönséget Isztria és a horvát tengerpart népzenéjével, jazz-átdolgozások formájában. A szokatlan felállásban nagybőgő, dob, basszusklarinét és hegedű mellett az isztriai régió számos népi hangszere is helyet kap, ami rendkívül egyedi hangzásvilágot eredményez. Az együttes repertoárján eredeti kompozíciók, hagyományos isztriai dallamok és olyan zeneszerzők darabjai is szerepelnek, akik hasonló zenei nyelvet beszélnek. Néha fájdalmas, az isztriai skála kis hangközeitől fűtött disszonanciák szólalnak meg, máskor ugyanezek a zeneszerzői és improvizációs eszközök örömteli hangulatot teremtenek. A kvartettben minden egyes hangszer önállóságot élvez, amely az előadás más és más pontján ragyog fel a maga teljességében. A végeredmény: hagyomány és modernitás figyelemreméltó ötvözete.

A négy kiemelkedő művész együttműködéséből létrejött Nocturnal Four a szaxofon, gitár, orgona és dob egyedülálló kombinációja, amely lenyűgöző hangzásvilágot és átdolgozási lehetőségeket eredményez, különleges ritmikai ötletekkel, textúrával és térhatással fűszerezve. A zenekar tagjainak lelkesedése, szenvedélye, intenzitása és melegsége minden élő előadásukból sugárzik, miközben inspiráló és élvezetes kompozíciók kimeríthetetlen forrását nyitják meg a közönség előtt. Két évvel ezelőtt, Antonio Sanchez közreműködésével megjelent albumuk, a Life on Earth sikere után a múlt nyáron, ezúttal a legendás dobossal, John Rileyvel rögzített felvételük, a Light in the World hasonlóképpen elragadtatott kritikai fogadtatásra talált. Ahogy Dan Bilawsky írta az All About Jazz oldalán: „Sok mindenre felfigyelhetünk ezen a lemezen – Zjaca érzékenységére, Chicco abbéli képességére, hogy bármiféle túljátszás nélkül kitöltse a hangzó teret, Bedetti erős nyitott torkú hangjaira és autodidakta géniuszára, arra, hogy Riley micsoda 360 fokos teljességgel fogja fel a dobos szerepét –, a felvétel legnagyobb revelációja azonban az, ahogyan a négy zenész interakcióba lép egymással. Akár a szólók elosztásáról, akár az előre megírt frázisok tökéletes lezárásáról, akár a szólamok és zenei mozzanatok hallás utáni vezetéséről van szó, mindig megmarad a kifinomult egyensúly.” A zenekarvezető, Ratko Zjaca és az elismert orgonista-zongorista Renato Chicco egyaránt tevékeny szereplői a nemzetközi jazzszcénának, és több díjat is kiérdemeltek. Közös kvartettjükön túl mind a négy tag számos koncerten és felvételen működött közre neves jazz-zenészekkel.  

A Tűzkő Salamon Quintet stílusa és zenei világa a jazz esszenciális ritmikai alapjára, a swingre, és leírhatatlan szabadságot megengedő harmóniai hagyományaira épít, azok minden változatosságát kiaknázva. A zenészek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megéljék és a közönségnek is átadják a zenei szabadság élményét. A zenekarvezető, Tűzkő Salamon klasszikus trombitán kezdett játszani, majd hatalmába kerítette a jazz, amelynek elméletére és gyakorlatára édesapja is tanította. Együttese azért jött létre, hogy a jazz egyetemes hangzását képviselje, és társai is elkötelezettek amellett, hogy a jazz iránti szenvedélyükön, illetve hangszerjátékuk örömén keresztül közelebb hozzák a közönséghez ezt a rendkívül összetett és gazdag, mégis szívből fakadó zenei műfajt. Valamennyi tag igen fiatal, de már korán magába szippantotta őket a budapesti jazzszcéna, és tanulmányaik mellett rendszeresen összegyűltek, hogy együtt zenélhessenek a főváros különféle helyszínein. A közös gyakorlásoknak és fellépéseknek meg is lett az eredménye: a zenekar a Müpa 2022-es Jazz Showcase rendezvényén elnyerte a Zempléni Fesztivál különdíját. Az Opus Jazz Clubban adandó koncertjük műsorán átdolgozások és a tagok saját szerzeményei szerepelnek.

A jazz világában rangos elismeréseket szerző Oláh Krisztián zongorista-zeneszerző szerzeményeinek fő alkotóelemei a klasszikus zenei elemek és kompozíciós technikák, valamint a kortárs jazz improvizatív sodrása és absztrakt ritmikája. A jazz és a klasszikus zene szintézisét igyekszik létrehozni, dinamikus kortárszenei világ megteremtésének igényével. Bár a zenekar programja Krisztián kompozícióira épül, a tagok, ifj. Oláh Kálmán, Orbán György és Serei Dániel, mind nagyszerű improvizatőrök is, így a produkció szerves részét képezi a spontán és kollektív improvizáció, amely magában hordozza napjaink szellemiségét és zenei eszköztárát, friss és komplex hangzásvilágot formálva. Oláh Krisztián mindössze húszévesen lett a 2015-ös Montreux-i Jazzfesztivál 3. helyezettje, ezt követően egy kéthetes akadémiai program keretén belül olyan nevekkel koncertezett együtt, mint Al Jarreau, Kurt Rosenwinkel, Nils Petter Molvær vagy Joe Sanders. A következő években elnyerte a Junior Prima, Creative Art, Orszáczky-, és Gramofon-díjat, 2018 decemberében pedig – első magyar zenészként – meghívást kapott az amerikai Thelonious Monk Institute nemzetközi jazzversenyére, ahol a világ 14 legjobb jazz-zongoristája között mérette meg magát. Quartetté bővült saját formációja 2020 februárjában jelentette meg első, kizárólag saját kompozíciókat tartalmazó albumát, At the back of my mind címmel. Az album bemutatója nagy sikert aratott többek között Prágában, Krakkóban, és a Művészetek Palotájában is, a fantasztikus Rick Margitza vendégszereplésével.  A Parallel Reflections szvitet pedig, amely a jazzfelállást vonószenekarral ötvözi, a Zeneakadémián mutatták be 2020 októberében. 2022 márciusában a zenekar második albuma is megjelent, ezen Lukács Miklós cimbalomművész működik közre vendégként (Crescendo).  

Vígopera gyerekeknek magyar nyelven Némelyek nem akarják elkapkodni életük nagy döntését: a házasságot. Így van ezzel Sempronio is, a bolondos patikus, aki már jócskán a nagypapakor küszöbén túllépve határozza el, hogy megállapodik végre, és nyugdíjas éveit a patika fiatal házi angyalának, Grillettának tett házassági ajánlattal kívánja megkoronázni. A zsémbes öregúr persze nem is sejti, hogy az ínycsiklandó hölgy kegyeit rajta kívül még legalább két és fél (!) udvarló iparkodik elnyerni. Ármány és szerelem, álruhák és tévedések, sok humor és persze Haydn csodálatos zenéje teszi feledhetetlenné a negyvenöt perces előadást.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Észrevenni a szépséget, igen. Felismerni a szépséget, igen. Elmerülni a szépségben, hogyne. De eljutunk a következő lépcsőfokra is? Önmagunk szépségét felismerni, az ember szépségére rácsodálkozni, erre van erőnk? Van időnk? Hiszen ez lenne a lényeg, a legfőbb felismerés. Erről szól ez a sorozat is.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Legendás albumok - Chick Corea: Return To Forever 50. évforduló Chick Corea legendás mesterműve, a Return to Forever idén érkezett el keletkezésének ötvenedik évfordulójához. Az 1972-ben az ECM kiadó gondozásában megjelent album a fúziós jazz egyik legjelentősebb pillanatképe. Corea az album felvételét megelőző években a jazz-óriás Miles Davis zenekarának tagjaként szerzett inspirációkat a rendkívül egyéni hangvételű Return To Forever-hez. A zongorista post bop és avantgarde stílusokban, majd a Davis-zenekarban szerzett tapasztalatainak, illetve a latin zene lüktetésének segítségével újító erejű albumot tett le az asztalra. A muzsikusok dallamos szólói, az energetikusan hömpölygő basszus groove-ok, a tradicionális elemeket felvillantó dobolás és az éteri énekhang intim és őszinte kémiája sikeresen házasítja a jazz és a latin zene hagyományát az akkori fúzió koncepcióival, de nélkülözi annak durvaságát. A Return To Forever a tradíció és a forradalmiság mesteri ötvözete, így kihagyhatatlan mesterműve a fúziós jazz irodalmának. A koncert különlegessége, hogy a teljes Modern Art Orchestra-ra hangszerelve szólal meg a legendás Corea-album. Vendégszólistaként Nagy Emma énekesnőt köszönthetjük a színpadon.

A közel-keleti tradíciók és a modern elektronikus zenék fúziójaként jött létre a Berlinben élő szír trombitás-producer-komponista, Milad Khawam világa. Szerzeményeiben az arab zenére is jellemző, nem-temperált skálák egzotikuma és a szúfi zenékbe kódolt extázis találkozik az egyik legszínesebb európai metropolisz, az elektronikus zenék fővárosának is tartott Berlin pulzálásával. Milad Khawam Damaszkuszból származik, ahol klasszikus és arab zenét tanult. Debütáló albuma, a To The West 2020-ban jelent meg az XJAZZ Music Berlinnél. Az album azokból az inspirációkból, mentális és fizikai nehézségekből született, amik Miladot a Szíriából Németországba tartó útja során érték. Mindezt iróniával és pozitívan igyekezett megfogalmazni, gondolva azokra, akik a mai napig ugyanezekkel a kihívásokkal találják szembe magukat Európa felé vezető útjukon. Khawam szokatlan trombitajátékát gyakran szólóban tökéletesítgeti, ötvözve a klasszikus játékmódot és az elektronikus effekteket. Trombitásként már nagyon fiatalon számos zenekarban vállalt szólista szerepet (Syrian Children Orchestra, Orchestra Solhi Al-Wadi Institute, National Orchestra of Arabic Music, Syrian National Symphony Orchestra), és megannyi koncerten és fesztiválon szerepelt Európában és a Közel-Keleten. Fotó: Spyros Droussiotis

Digitális és analóg, jazz és hiphop, laza improvizációk: Bobby Rausch a fiatal Berlin hangja. A basszusklarinéttal, a baritonszaxofonnal, dobbal és effektekkel operáló trió saját zenéjét kísérleti groove-ként aposztrofálja, és a német főváros klubjainak örvénylő hangulatát idézi. Ebből kifolyólag névválasztásuk (a Rausch kifejezés németül annyit tesz ’bódulat, elragadtatás’) sem a véletlen műve: a basszusközpontú, misztikusan sötét, afro-jazz-rock groove-ok azt a célt szolgálják, hogy a hallgatóság transzba essen. A techno-basszus meredélyek, a free-jazz rezes csúcsok és a prog-rock ösvények révén a befogadó olyan hegymászóvá válik, aki egyik pillanatban még függőséget okozó soundok mentén tör utat magának, a másik pillanatban viszont már meghódítja ezeket. A Bobby Rausch szerint ilyen ma az interaktív művészet. Kézműves zene Berlinből – azoknak, akik belefáradtak a kompromisszumokba. Fotó: Lena Giovanazzi

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Szendőfi Péter a 2020-as év elején kezdett megkomponálni és hangszerelni egy teljes albumnyi anyagot, amely nem hagyományos big band stílusú darabokat és hangszerelési megoldásokat tartalmaz, hanem elsősorban a 60-as évek óta jelenlévő fúziós jazz progresszív zenei elemeiből táplálkozik. Az anyagot nyolc, modern dallam-, harmónia- és ritmusvilágú kompozíció teszi ki, amelyek karaktere a lendületestől a líraiig terjed, és ihletésük is különböző. Az egyik mű például Kodály Esti dalának szövegére és ritmikájára épít. Egy másik darab egy 7-5 ritmika váltakozására írt dallam köré szerveződik; a téma rendszeresen visszatér, de mindig más kontextusban és harmóniai vázon szólal meg. Valamennyi műben a fúvós hangszercsoportok között folyamatos concerto-viszony áll fenn: a kontrapunktikus dallamszerkesztésre jellemző, egyformán fontos dallamok, szólamok együttesen vannak jelen. A bigband hangszercsoportjai a hagyományos felállásban maradnak, egy-egy darabban viszont megszólal fuvola, hegedű és női énekhang is. A program magyar viszonylatban egyedülállónak számít, mivel ilyen stílusú, új kompozíciókból álló bigband műsort eddig még nem mutattak be hazánkban.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Oláh Szabolcs a Modern Art Orchestra 2005-ös alapításától 2009-ig volt a zenekar kreatív magjának aktív tagja: állandó gitárosként, valamint szerzőként és hangszerelőként is dolgozott. Ebben az időszakban jelent meg többek között a „Karácsonyi Napló” és az „Eclectic Path” című album, utóbbi Szabolcs három saját kompozíciójával. 2009 után Oláh Szabolcs rendszeres vendégművésze maradt a zenekar koncertjeinek. 2014-ben mutatták be „Gathering Around the Well” című egészestés szvitjét, majd 2018-ban megjelent a „Winding Road” című album, amely átfogó válogatás a MAO-nak írt műveiből. Jazz nagyzenekari művészetét mindig is a Modern Art Orchestrával való együttműködés inspirálta. Miközben mélyen hatott rá Fekete-Kovács Kornél, Bacsó Kristóf, Hárs Viktor és Oláh Kálmán zenéje, már a kezdeti időkben körvonalazódott saját hangvétele és koncepciója, amellyel a kortárs bigband stílust gazdagítja. Amellett, hogy példaképének tekinti Maria Schneidert, aki a finom, lágy, légies hangszerelést képviseli, Oláh Szabolcs már első bigband darabjaiban is alkalmazta a szokatlan metrumokat, izgalmas páratlan ritmusképleteket, valamint a jellegzetes polifonikus dallami rétegződést. Szintén jellemző rá a természetes, ösztönös, ugyanakkor átgondolt melodikus építkezés, valamint a jazzben szokatlan harmóniasorok alkalmazása. Legújabb szvitje, melyet a Modern Art Orchestra számára komponált, folytatja a megkezdett művészi utat, azokkal a tapasztalatokkal gazdagodva, amelyeket a Conservatorium van Amsterdam jazz-zeneszerzés és -hangszerelés mesterszakán szerzett 2020 és 2022 között. A stílusok széles spektrumára való nyitottság egyre inkább megmutatkozik Oláh Szabolcs zenéjében, így kompozíciós technikái között felfedezhetünk klasszikus zenei, valamint rock hatásokat is, amelyek alapvető részévé váltak zeneszerzői identitásának. A „Ways of Realization” című szvit minden tétele tiszteletadás egy-egy olyan szellemi tanításnak vagy tanítónak, akik a legmélyebb hatást gyakorolták a szerzőre élete során. Ezek az esszenciális zenei reflexiók kronologikus rendbe állítva mutatják be húsz év olvasmányélményeit és gondolati utazását. A hat tétel egy-egy ösvényt, életutat jelez a spirituális megvalósítás felé, harmonikus egységbe hozva az olykor látszólag egymásnak ellentmondó tanításokat: Ji-King, Maynard James Keenan, Szepes Mária, Rudolf Steiner, Dainin Katagiri, Massimo Scaligero.

A Bélamese voltaképpen egy újraértelmezett, a Cantata profana szövegéből kiinduló posztapokaliptikus, szerelmi csodaszarvas-történet, ennek szöveges részeit olvassa majd fel az előadáson Hámori Máté karmester. A történet keretei közé ágyazva pedig megelevenednek Bartók művei a Concertótól kezdve A csodálatos mandarinon át a Táncszvitig.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Majd azt mondta Isten: „Hajtson a föld füvet, amely zöldül és magot hoz, és gyümölcstermő fát, amely a földön faja szerint meghozza gyümölcsét, a belsejében maggal!” Úgy is lett. A föld füvet hajtott, amely zöldül, és faja szerint magot hoz és fát, amely faja szerint gyümölcsöt hoz, a belsejében maggal. És látta Isten, hogy jó. A szépség első forrása: a Föld, ahol élünk. Ennek a dicséretét zengi Beethoven, Beethoven dicséretét zengi Balogh Máté – s lesz mulatozás, lesz vihar, majd kisüt a nap, és feljön a szivárvány.

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt. Art Farmer/Benny Golson Sextet: Here and Now A The Jazztet nevezetű formáció 1959-ben alakult Art Farmer trombitás és Benny Golson szaxofonos vezetésével. A szextet felállású zenekar két állandó tagja a két zenekarvezető volt. Noha a ritmusszekció és a harsonás pozíció olykor változott, a két jazzlegenda szervezésében munkálkodó együttes olyan muzsikusok karrierjének felíveléséhez járult hozzá, mint McCoy Tyner, és Grachan Moncur III - akik közül az utóbbi muzsikus a Here and Now felállásában is szerepel és kompozíciót is jegyez a neve alatt. Az 1962-ben megjelent album, a Here and Now anyagának színvonala meglehetősen homogén - és pontosan ez az igen meglepő benne, ugyanis a lemezen található számok egytől egyig beköltöznek a hallgató fülébe, első hallgatásra is ismerősnek tűnnek. Ha valaki vérbeli sláger-szerzeményt szeretne hallani, az sem fog csalódni: Benny Golson Whisper Not-ja gyakorlatilag az Egyesült Államok soundtrack-jének részét képezi. A lemezanyag kiválósága nemcsak annak technikai kifinomultságában rejlik, hanem hangvételében és üzenetében is. A két mesterszólista hangszereinek éneklése a féktelen kedvvel és vakmerőséggel egyidejűleg sugall eleganciát és komfortérzetet. A Here and Now a Farmer/Golson Sextet első generációjának utolsó előtti lemeze, a jazztörténet egy kiváló koncepciójának érett gyümölcse.

A Modern Art Orchestra a 2022/23-as évadban a legkiválóbb mai magyar zeneszerzőket hozza el az Opus Jazz Clubba. Hatrészes koncertsorozatukban olyanokkal dolgozik együtt, akik a nagyzenekari hangzással kísérleteznek, új utakat keresve. A komponisták egyben az estek szólistái is lesznek, és friss darabjaikat mutatják be a zenekarral. Az egyedülállóan magas színvonalú Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél és a zenekar muzsikusai műfaji határokat meghaladó szemlélettel nyúlnak a zenéhez. Játékuk és kompozícióik középpontjában a zenei kreativitás, a zenei gondolat szabad kifejezése áll. Ebben az évadban a magyar modern zene olyan autonóm alkotóival működnek együtt, akiknek gondolkodásmódja a legközelebb áll hozzájuk. Gryllus Samu így vallott a Modern Art Orchestrával közös koncertről:„Jegyzetfüzet-koncertek, így neveztem el a MAO zenészeinek készült sorozatot. 17 rövid tételt írtam az együttes 17 hangszerese számára, amelyek közül valamelyikben mindenki szólistaszerephez jut. Az egyes darabok alapjait egyszerű jegyzetfüzetbe írt ötletek képezik, amelyeknek elsődleges kidolgozása és hangszerelése a zeneszerző feladata, legalábbis addig a pontig, ahol átadja a munkát az együttesnek. A zenekar kreatív részvétele, mint ezt a jazz műfajában megszokhattuk, elengedhetetlen a mű sikeres megvalósításához. A jegyzetfüzet-koncertek azoknak az élményeknek lenyomatai, amelyek a MAO alapítása óta eltelt 17 évben összekötöttek a zenekar tagjaival. Persze sokukkal még ennél is régebbre nyúlik vissza a kapcsolatunk, ezért éreztem úgy, itt az ideje, hogy a közösségünk zeneiségét önálló formájú és jellegű miniatűrökben fogalmazzuk meg.”

Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.

Az őszi háromrészes Szól a Pálca koncertsorozat témája A szépség forradalma lesz. A sorozat házigazdája, Hámori Máté, zenekarunk karmestere és művészeti vezetője segítségével emelkedünk filozofikus magasságokba. „[...] Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök) Végül az ember a szépséggel, ha betelt (lehetetlen amúgy), felnéz az égre és csendben hálát ad. Vagy hangosan ad hálát, síppal, dobbal, trombitával, angyal-énekkel. A Földért, a reggelért, a reményért, az emberért (igen, még az emberért is; igen, a hülyébbekért is), és hogy Isten biztosan megértse, ezért kell zene-nyelven előadni a hálálkodást. Suursum corda!

A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrá-tól megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.  Legendás Albumok - Miles Davis: Bitches Brew A legendás jazztrombitás leginkább megosztó albuma 1970-ben jelent meg a Columbia Records gondozásában. Davis az 1969-es évben fizikailag is új területekre vonult be a jazz világában ahogy az akusztikus felállások mellett megjelentek zenekaraiban az elektromos billentyűk és gitárok, illetve az effektek. Ez azonban még nem lenne elegendő ahhoz, hogy egy lemez önmagában olyan átrendeződést idézzen elő, mint azt a Bitches Brew tette. Davis mindig mestere volt  zseniális koncepciók kigondolásának és megvalósításának. A Bitches Brew-ban forrongó düh, kíváncsiság, szépség és felfedezés iránti vágy olyan albumot eredményez, amit képtelenség mással megmagyarázni, mint ami ő maga: palástolatlan deklarátuma a jazz-rock létjogosultságának és népszerűségének is, annak ellenére, hogy két tisztán elkülöníthető táborra osztotta a trombitás zenekarvezető közönségét, és egy egészen új hallgatói csoportot is bevonzott. A Bitches Brew bebetonozta az instrumentális jazz-fúzió pozícióját a zenetörténetben. A lemez 1971-ben Grammy díjban részesült a legjobb nagyzenekari felvételek kategóriájában. A Modern Art Orchestra olyan küldetésre vállalkozik ezzel a Legendás Albummal, ami igen magas elvárásokat támaszt a MAO muzsikusai elé, ami a műhely magasan képzett és kreatív gárdája számára testhezálló feladat.