Yehudi Menuhin kezdeményezése indította el 1975. október 1-jén a zene világnapját, azóta ezen a napon minden évben számos koncertet, flashmobot és egyéb zenei eseményt rendeznek szerte a nagyvilágban, így Magyarországon is. Október 1-jén természetesen a Budapesti Vonósok együttese is a zenét ünnepli és hirdeti, a mai alkalommal kifejezetten népszerű, gyakran hallható kompozíciókat tűzve műsorára.

„Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának. Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.” – Yehudi Menuhin hegedűművész, karmester mondotta e szavakat beszédében 1975. október 1-jén, Torontóban, az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsának akkori elnökeként a Tanács ülésén. Azóta a világ számos pontján ünnepeljük a zene világnapját, így Magyarországon is. A Budapesti Vonósok pedig repertoárja híres-nevezetes darabjaival lép az idei ünnep alkalmából közönsége elé: A vonószenekarok közkedvelt darabja Luigi Boccherini sejtelmes, sőt olykor démoni d-moll szimfóniája, mely nem véletlenül kaphatta Az ördög háza ragadványnevet. Bár az 1771-ben komponált mű csak 1998-ban kapta elnevezését, viharos zenéje jól illeszkedik a kor Sturm und Drang-darabjaihoz. Johann Sebastian Bach lendületes d-moll kettősversenye is igencsak gyakran csendül fel a koncerttermekben, ráadásul egy olyan műről van szó, amelyet annak idején az ifjú Menuhin tanárával, George Enescuval is lemezre vett. A koncertet záró kompozíció, Csajkovszkij Vonósszerenádja nemcsak a vonószenekarok repertoárjáról nem hiányozhat, de népszerűségében vetekszik a szerző legszebb-legismertebb műveivel, többek közt a Diótörővel, a 6. szimfóniával és a b-moll zongoraversennyel.