Kaja Draksler, Petter Eldh és Christian Lillinger az elmúlt évtized Európában felbukkanó legizgalmasabb, legelmélyültebb és legsokoldalúbb jazz-figurái közé tartoznak. Triójuk zenéje pedig nem kevesebb, mint e három eltérő személyiség olyan hibridje, amelyet aligha tudnánk elképzelni, ha ettől a felállástól függetlenül, külön-külön vizsgálnánk a résztvevők munkásságát. Ők viszont tüstént tudták, hogy együtt valami különleges történik majd velük.

Lillinger és Eldh az elmúlt évtized során sokat dolgoztak együtt, a vad és agilis Amok Amor kvartettben elszakíthatatlan köteléket alkotva Peter Evans trombitással és Wanja Slavin szaxofonossal. „Tényleg megtaláltuk a formák és groove-ok nyújtásának-gyúrásának új módját, s érzem, hogy van köztünk egy nagyon erős, lényegi közösség” - mondja a dobos. „Kaja pedig képes ezt egyszerre kikerülni, és élni is vele, ami azt jelenti, hogy saját módján tudja alakítani vagy színezni a dolgokat.”

„Néhány darab összetett és nagy pontosságot igényel, másrészt viszont egyikünk sem túl finnyás e tekintetben,” magyarázza Draksler. „Azaz van az egészben egy inherens szabadság… a zene és az energia sokkal fontosabb, mint a hibátlan hangjegyek, s végül is azt akarjuk, hogy az egész legyen rendben. És persze ott a bizalom.” 
(Peter Margasak - a trió 2018. novemberében megjelent albumához írt kísérőszövegből)