Kedves Közönségünk!
 
Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy az előadás technikai okok miatt elmarad. Az online megvásárolt belépőjegyek árát az InterTicket Kft. automatikusan visszatéríti, a személyesen vásárolt jegyeket a BMC jegypénztárában válthatják vissza. A BUFO május 1-i, azonos műsorral és szereposztással meghirdetett előadására jegyek továbbra is elérhetőek a BMC weboldalán.
 
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
Budapest Music Center

A BUFO, azaz Budapesti Független Operaszínház a kortárs független operajátszás megalapozására jött létre: színházi és zenei szakemberek bevonásával olyan fórumot kívánnak teremteni a kortárs operai alkotások számára, amely a hagyományos játszóhelyektől elrugaszkodva a független színházi közönséget is képes megszólítani. Első, bemutatkozó előadásukat Édenkert címmel tartják a BMC-ben, amely szárnypróbálgatás és állásfoglalás is lesz egyben – új látásmóddal, a műfaji határok feszegetésével, játékossággal és különleges művekkel.

Az Édenkert egy kórusra és zongorára írt költői kompozícióból, illetve két egyfelvonásos operából áll. Az este Kurtág György Mi is a szó? című darabjával kezdődik, amely Samuel Beckett szövegére készült, a balesete után beszélni (újra)tanuló Monyók Ildikó számára. 

Sosztakovics a sztálini diktatúra alatt írta magyarul Rayok, antiformalista mutatványosbódé címen emlegetett kisoperáját, amely csak évtizedekkel később kerülhetett a nyilvánosság elé. A darab groteszk humorral ábrázolja a művészetről okoskodó demagóg politikusokat, rávilágítva, hogy amint a művészetből propagandát csinálnak, az csupán önmaga üres, sokszor (tragi)komikus árnyává válik. Az előadás egyik különlegessége, hogy a négy okoskodó politikust Vizi Dávid, a Katona József Színház művésze egy személyben alakítja. Sosztakovics szövegét Fehár Renátó átiratában hallhatjuk, míg a partitúrát Bajnok Ádám hangszerelte vonósötösre.

Az este harmadik műve egy magyarországi bemutató, Leonardo Balada kortárs katalán-amerikai szerző The town of greed című egyfelvonásos operája. A darab egy 1990-es évekbeli amerikai kisváros életét mutatja be, ahol a városvezetés elsődleges célja a korrupció és az emberek megvezetése. A műben élesen körvonalazva jelenik meg a populizmus, a propaganda és a villámként változó közhangulat témája. A zene furfangos, csapongó, néhol lírai karaktere a kortárs operával még csak ismerkedők számára is ideális bevezetés a műfajba, a színpadon pedig szokatlan helyzetek, például ide-oda kapcsoló telefonbeszélgetések és pop-up megjelenő figurák tarkítják a szürreális történetvezetést. A sok szerep az eredeti anyagban is kevés énekes között oszlik meg, így a virtuóz átváltozások, a kívülről érkező hangok és videós bejelentkezések egy aprólékosan kidolgozott, mégis elegáns nagyvonalúsággal összefogott rendezést kívánnak meg. Az opera átdolgozva és magyar fordításban kerül színre, amelyet a BUFO társulata Fehér Renátó közreműködésével, a szerző jóváhagyásával dolgoz ki.

Az előadást Ördög Tamás rendezi, a tizenkét tagú kamarazenekart Juhász Bence vezényli.

Az előadás plakátját Stark Attila grafikus készítette.